Hírek

Vajon mi lesz abban az esetben, amikor a nyugdíjkorhatár betöltéséig az öregségi teljes nyugdíj megállapításához szükséges legalább húsz év szolgálati idő megszerzése nem történt meg. Mindenképpen tovább kell dolgozni, hogy a hiányzó szolgálati idő évek megszerzésre kerüljenek?
Nem feltétlenül, ebben az esetben lehet megoldás az öregségi résznyugdíj igénybe vétele, ha legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik az érintett személy.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. §-a szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel. Öregségi résznyugdíjra az a személy lesz jogosult, aki betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik. Mindkét nyugellátás igénybe vehető akár a biztosítási jogviszony (például munkaviszony) fenntartása, akár annak megszüntetése mellett.
Az öregségi résznyugdíj kizárólag a szolgálati idő rövidsége esetén nyújt megoldást, a nyugdíjkorhatárhoz képest alacsonyabb életkor esetén nem.
A korhatár betöltése előtt csak egy nyugdíjba vonulási lehetőség van: a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása vehető igénybe életkortól függetlenül, a negyven év jogosultsági idő meglététől.
Öregségi nyugdíjkorhatár

aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév.

2026-ban az 1961-ben születettek töltik be nyugdíjkorhatárukat a 65. születésnapjukon.
Attól az időponttól kezdve, amikor a nyugdíjjogosultság mindkét feltétele (életkor és szolgálati idő) megszerzésre került, már kérhető akár az öregségi résznyugdíj, akár az öregségi teljes nyugdíj megállapítása.
Mindkét korbetöltött öregségi nyugdíj esetében, amennyiben a nyugdíj jogosultsághoz szükséges, a szolgálati idő követelmény teljesítéséhez egy kedvező lehetőség is rendelkezésre áll. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 48.§ (4) bekezdésében foglaltak szerint szolgálati idő szerzése érdekében megállapodás köthető, ha az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati időből, illetve az igénylőre irányadó nyugdíj korhatár 1997. december 31-e utáni betöltése esetén az öregségi résznyugdíjhoz szükséges tizenöt év szolgálati időből legfeljebb öt év hiányzik. Ez a megállapodás kizárólag a nyugdíj jogosultsághoz hiányzó, legfeljebb öt év szolgálati időre köthető.
Abban az esetben, ha a nyugdíjjogosultság már bekövetkezett, és nincs olyan ok, amely miatt feltétlenül, már ekkor igénybe kellene venni a nyugdíjat, célszerű átgondolni, hogy mikortól kérjük az ellátást. Ez különösen igaz abban az esetben, amikor a korhatár betöltésekor a személy szolgálati ideje alapján még csak résznyugdíjra lenne jogosult.
A Tny. 21.§ (2) bekezdése szerint, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel, és a nyugdíj megállapítása nélkül legalább harminc naptári napra szolgálati időt szerez, nyugdíj növelésben részesül. A nyugdíj növelés mértéke minden harminc nap után az öregségi nyugdíj 0,5%-a. Ez igen kedvező helyzetet teremt, mert a nyugdíj növeléssel az öregségi nyugdíj összege a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet meghaladhatja.
Ez a lehetőség azonban az öregségi résznyugdíjra jogosultak esetében természetesen nem áll fenn, mivel a szabály legalább húsz év szolgálati idő meglétéhez köti a nyugdíjnövelés megállapíthatóságát.
A Tny. 82.§-a szerint nem kérhető résznyugdíjra való jogosultság esetén a nyugdíj rögzítése, azaz folyósítás nélküli megállapítása sem, mert a korhatár betöltése mellett ez esetben is legalább húsz év szolgálati idő szükséges a rögzítéshez.
A nyugdíjkorhatár betöltésekor még csak öregségi résznyugdíjra jogosult személy esetében az azonnali nyugdíjba vonulás helyett általában a nyugdíjigénylés elhalasztása és a munka folytatása a jobb megoldás, hogy az így szerzett további szolgálati idővel a teljes nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati idő elérése megtörténhessen. Ha pedig ez nem teljesíthető, a további szolgálati idő szerzés a résznyugdíj összegénél lehet kedvező.
A nyugdíj összege ugyanis erőteljesen függ a szolgálati idő hosszától is, A résznyugdíjhoz minimálisan szükséges tizenöt év szolgálati idő esetén a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 43 százaléka lesz a nyugdíj összege, a résznyugdíj „felső határa”, tizenkilenc év szolgálati idő esetén pedig már 51 százaléka.
Nagyon meg kell fontolni, hogy amennyiben folytatni szeretné a munkát a korhatárt betöltött, még csak résznyugdíjra jogosult személy, kérje-e, és mikortól a résznyugdíj megállapítását. Az öregségi nyugdíj megállapításától kezdve ugyanis (akár öregségi teljes nyugdíjról, akár öregségi résznyugdíjról van szó) további szolgálati idő nem szerezhető a nyugdíj melletti keresőtevékenységgel.
Az öregségi teljes és résznyugdíj közötti fenti, a nyugdíj összegéhez kötődő különbségeken túl nyugdíj szempontból nincs további eltérés e két, korbetöltéshez kötött nyugellátás között.
Mindkét nyugellátást azonosan megilleti a nyugdíjak évenkénti rendszeres emelése, a tizenharmadik, tizennegyedik havi nyugdíjra való jogosultság, és a különböző nyugdíjas kedvezmények. Azonosak esetükben az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetésére vonatkozó rendelkezések is.