Mit jelent a vállalkozásoknak az új transzferár rendelet tervezet – ténylegesen csökkenek az adminisztrációs terhek vagy éppen szigorodik a szabályozás?
Az új rendelet szerinti szabályozást első alkalommal a 2026. adóév tekintetében kötelező alkalmazni, azonban alkalmazását az adózók már a 2025. üzleti évre vonatkozóan is választhatják. A választást azonban minden esetben egyedileg szükséges vizsgálni, mert a mérleg mindkét oldalán vannak jelentős befolyásoló tényezők.
Az alábbiakban összefoglaljuk az adózók kötelezettségeit érintő legfontosabbnak módosításokat.
Transzferár dokumentáció készítési- és adatszolgáltatási kötelezettség értékhatárainak változása
Fődokumentum
Újdonság, hogy a korábbiakkal szemben Fődokumentumot csak abban az esetben kötelező készíteni, amennyiben az adózó adott adóévi kapcsolt felekkel folytatott ügyleteinek nettó összértéke meghaladja az 500 millió Forintot.
Helyi dokumentum és adatszolgáltatás
A korábbiakkal ellentétben a transzferár dokumentáció adózó-, valamint ügyleti szintű részére vonatkozó készítési-, valamint a társasági adóbevallásban teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének határértéke a nettó 100 millió Forintról 150 millió Forintra emelkedik.
A határértékek megállapításakor továbbra is figyelembe kell venni az ügyletek összevontan történő kezelésére vonatkozó előírásokat, amelyek további módosításon estek át.
A transzferárazással kapcsolatos kötelezettségek alóli mentesülés esetei
A transzferár dokumentáció elkészítésének, valamint az adatszolgáltatás teljesítésének kötelezettsége alóli mentesülés esetei az új rendelet szerint a következőképp módosulnak:
Az ingyenes pénzeszközátadás és -átvétel szerinti teljesítéseket az új rendelet szerint transzferár dokumentációs kötelezettség terheli.
A költségátterhelési ügyleteket csupán nettó 500 millió Forintig terjedő adóévi teljesítés esetén nem terheli transzferár dokumentáció-készítési kötelezettség.
További változás, hogy alapvetően csak a 150 millió Ft ügyletérték alatti tranzakciók mentesülnek az adatszolgáltatási kötelezettség alól, valamint a tőzsdei ügyletekre, és a hatósági áras vagy jogszabályban meghatározott árú ügyletekre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség alól az adózók csak nettó 500 millió Forintig terjedő adóévi teljesítések esetében mentesülnek.
Bevezetésre kerül az Egyszerűsített helyi dokumentum, amely már nem csak az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatásokra készíthető, hanem az ingyenes pénzeszköz átadás esetén, valamint a költségátterhelési ügyletekre vonatkozóan is.
A transzferár dokumentáció megőrzésének szabálya és elkészítésének nyelve
A rendelet tervezet rögzíti, hogy az adózó a helyi dokumentumot és mellékleteit legalább nyolc évig köteles olvasható formában megőrizni. Befektetett eszközt érintő kapcsolt ügylet esetén a megőrzési idő az eszköz végleges kivezetésétől számított legalább nyolc év.
További módosítás, hogy a transzferár dokumentáció a korábbiakkal ellentétben kizárólag magyar vagy angol nyelven készíthető el.
A transzferár dokumentáció kötelező tartalmi elemeinek módosulása
Az új rendelet a transzferár dokumentáció kötelező tartalmi elemeivel kapcsolatban is változást hoz. A teljesség igénye nélkül, a módosítások a következő szabályokat érintik:
Többek közt az adatszolgáltatás és a transzferár dokumentáció összekapcsolása érdekében az ügyleti szintű dokumentumokban fel kell tüntetni az adatszolgáltatásban jelölt tranzakció-elnevezést, valamint a legjellemzőbb TEÁOR kódot.
Továbbá, az adózóknak a kapcsolt feleikre vonatkozó adatokat is a korábbiakhoz képest sokkal részletesebben kell bemutatniuk.
Az új rendelet ezen felül további előírásokat tartalmaz a gazdasági elemzések és az ahhoz kapcsolódóan feltüntetendő adatok részletességére (pl. ezeknek a számviteli információs rendszerhez köthetőségére vonatkozóan), valamint az egyes kapcsolt feles ügyletek árazásának egyéb módon történő alátámasztására vonatkozóan.
Szigorúbb szegmentációs és pénzügyi követelmények: A tervezet alapján nem csak az adózónak, de akár kapcsolt felének (legyen az akár külföldi) is sokkal részletesebb pénzügyi információkat kell szolgáltatnia a helyi dokumentum elkészítéséhez.
Az új rendelet további szigorításokat tartalmaz a helyi dokumentum egyes részeivel kapcsolatban (pl.: részletesebb funkcionális elemzés, kötelező hasznossági teszt).
Az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások fogalmának újraszabályozása
Az új rendelet újraszabályozza az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások fogalmát a jövőben nem meghatározott TESZOR kódok alapján szabályozza és szűkíti, hanem az ügylet gazdasági körülményeit és az ügyletben ellátott funkciókat, viselt kockázatok szükséges elemezni és indokolni.
Az ilyen ügyletekre vonatkozó transzferár dokumentáció továbbra is egyszerűsített formában készíthető el, amennyiben az adózó, mint az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatás nyújtója ténylegesen legalább 5%-os nettó haszonkulcsot ér el, vagy az adózó által igénybevevett szolgáltatások nyújtásán a kapcsolt fél/felek legfeljebb 5%-os nettó haszonkulcsot ér/érnek el. A fentiekkel összhangban ezen ügyletekre vonatkozóan az adózó számára csupán korlátozott tartalmú transzferár adatszolgáltatási kötelezettség merül fel.
Az összevonhatóságra vonatkozó előírások módosulása
A kapcsolt feles ügyletek összevonhatóságára vonatkozó hatályos szabályozás fő irányvonalait az új rendelet továbbra is fenntartja. Az új rendelet a bejövő és kimenő ügyletek össze nem vonhatóságát aszerint határozza meg, hogy az adózó az ügylet melyik oldalán szerepel (szállító vagy vevő).
Az új szabályozás 5 átfogó ügyletkategória (gyártási, forgalmazási, szolgáltatási, pénzügyi ügyletek, valamint immateriális eszközökkel kapcsolatos ügyletek) között kizárja az összevonhatóság lehetőségét.
Az összehasonlító kutatások elkészítésére vonatkozó szabályozás módosulása
Az új rendelet alapján legkésőbb a transzferár nyilvántartási kötelezettség teljesítésének időpontjában és nem az ügylet teljesítésének időpontjában rendelkezésre álló adatokat kell figyelembe vennie az adózónak az összehasonlító kutatás elkészítésénél.
Bár a központilag elkészített úgynevezett pán-európai benchmarkokat eddig is kifogásolta az Adóhatóság, az új szabályozás elvárja a tesztelt fél régiójának megfelelő területi vagy regionális benchmark elemzések elkészítését.
A transzferár-adatszolgáltatással kapcsolatos előírások változása
Az új rendelet bizonyos ügylettípusok megnevezését tágabbá teszi, a más kategóriába nem besorolható (egyéb) ügyletet a bejövő és kimenő oldal szerint választja szét (szállítói vagy vevői oldal).
Az új rendelet megerősíti, hogy az adatszolgáltatásban szerepeltetendő összegeket ezer Forintban szükséges megadni. Ezen felül az új szabályozás módosítja a választható jövedelmezőségi mutatók megnevezését, valamint a fogalommeghatározások között definiálja azokat.
Továbbá, az új rendelet előírja, hogy az adózó, mint tesztelt fél a jövedelmezőségi mutató és egyéb számításhoz szükséges pénzügyi adatát azon számviteli sztenderd alapján állapítsa meg, amely alapján a hivatalosan közzétett egyedi beszámolóját készíti. Továbbá, az új szabályozás az adatszolgáltatás egyes részeivel kapcsolatos előírásokat is pontosítja.
Összefoglalva
Az új rendelet bár a dokumentációs határértékeket megnöveli és mentesíti a Fődokumentum készítést bizonyos esetekben, több korábban mentesülő ügylettípus dokumentálást kötelezően előírja. Ezen kívül lényeges pontosításokat fogalmaz meg a transzferár nyilvántartás, gazdasági elemzések elkészítésével kapcsolatban. A pontosítások azonban a legtöbb esetben további részletesebb kötelező tartalmi elemek szerepeltetését jelentik a transzferár nyilvántartásban. Így összességében elmondható, hogy a transzferár nyilvántartási szabályozás tovább szigorodott Magyarországon.
A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere.