Hírek

A saját lakásra sokan az egzisztenciális biztonság egyik alapköveként tekintenek. Az ingatlanárak folyamatos emelkedése miatt azonban kevesen engedhetik meg maguknak, hogy önerőből vagy akár családi segítséggel finanszírozzák azt. Éppen ezért a legtöbben a lakáshitel vállalása mellett döntenek, ami évekre, sőt évtizedekre meghatározza a családi költségvetést. Ahhoz azonban, hogy valaki hitelt vehessen fel, – többek között – szükség van arra is, hogy igazolható, rendszeres jövedelemmel rendelkezzen. 
Ha a hitelfelvevő munkaviszonyban dolgozik és rendszeres jövedelme ebből származik, akkor ennek igazolását a munkáltatótól kell kérni. A gyakorlatban ezt az igazolást munkáltatói jövedelemigazolásnak hívják és elsődleges célja – nevéből fakadóan is – az, hogy a hitelt felvenni kívánó személy fennálló munkaviszonyát és jövedelmének mértékét közölni tudja a hitelintézet felé. Ez nagyon fontos információ a bankoknak, hiszen ebből állapítják meg, hogy az adós jogosult-e hitelt felvenni, az mekkora összegű lehet, valamint azt is, hogy képes lesz-e a törlesztőrészletet fizetni. 
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) ugyan nem nevesíti a munkáltatói jövedelemigazolás fogalmát, azonban az alapelvek között rögzíti a felek közötti kölcsönös együttműködés követelményét [Mt. 6. § (2) bekezdés]. Ugyan egy munkáltatói jövedelemigazolás kiállítása szorosan véve nem tartozik a munkajogviszonyból fakadó kötelezettségek teljesítésének körébe, mégis jogosan várható el részéről – különös tekintettel a jogviszony tartós jellegére is –, hogy munkavállalói kérés esetén ezt a nyilatkozat kiállítsa, hiszen ennek késedelme vagy hiánya akadályozhatja a hitelügyintézést. 
Fontos látni azt is, hogy a munkáltatói jövedelmigazolásoknak nincs egységes formája és a tartalmi követelmények terén is eltérés mutatkozik. Jellemzően a hitelintézetek készítik elő a saját formanyomtatványukat, amelyre a hitelügyintézés szempontjából szükségük van, és ennek adatokkal való feltöltését kérik a hitelfelvevőktől. 
Előfordulhat, hogy a bankok telefonon is felveszik a kapcsolatot a munkáltatóval az írásban közölt adatok ellenőrzése érdekében. Ilyen esetben különösen ügyelni kell arra, hogy a munkáltató kizárólag a munkavállaló előzetes hozzájárulásával vagy erre vonatkozó kifejezett kérése esetén adjon ki információt harmadik félnek, jelen esetben a hitelintézetnek. Minden esetben célszerű a dolgozó hozzájárulását kérni – vagy munkavállalói kifejezett kérést követően, ennek birtokában adatot közölni –, mielőtt a bank felé bármilyen személyes adatot – így különösen a jövedelemre vagy munkaviszony fennállására vonatkozó információt – közölne a munkáltató. 
A hitelfelvétel – legyen ez lakáshitel vagy bármilyen más hitel – elsődlegesen a munkavállaló magánügye, ugyanakkor szükség lehet benne a munkáltató közreműködésére is. A jövedelemigazolás kiállítása, illetve az esetleges banki megkeresések intézése ugyan adminisztratív teendők, de hozzájárulnak ahhoz, hogy a hitelügyintézés zökkenőmentesen történjen és ezáltal a munkavállaló hitelhez jusson. A felmerülő munkáltatói teendők tehát nem kifejezetten jogi értelemben vett kötelezettségek, sokkal inkább az együttműködés követelményének gyakorlati megnyilvánulásai. Ha a munkáltató partnerként áll a dolgozó mellett és körültekintően teljesíti a hitelügyintézéssel kapcsolatos kérését, azzal nemcsak a hitelfolyamatot segíti elő, hanem hozzájárulhat a munkavállalói lojalitás és bizalom erősítéséhez is.