Hírek

A rövid távú szállásadás rohamos terjedésével, az Airbnb-től a saját honlapon hirdetett apartmanokig, az IFA ma már nemcsak a hagyományos szállodák ügye: kisvállalkozások, egyéni vállalkozók, sőt magánszemélyek százezrei érintettek, akik sokszor nincsenek tisztában sem a kötelezettség pontos tartalmával, sem a bevallási szabályokkal.
Ez az összefoglaló az IFA szabályait két nézőpontból mutatja be: egyrészt a magánszemély vendég, másrészt a szálláshely-üzemeltető vállalkozás oldaláról. A Napfény Apartmanház Kft. példáján keresztül mindkét nézőpontot konkrét számításokkal is alátámasztjuk.

1. Mi az idegenforgalmi adó és ki vetheti ki?
Az idegenforgalmi adót a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szabályozza (Helyi adó tv. 30–36. §). Az önkormányzat dönthet úgy, hogy bevezeti az IFA-t, de nem köteles rá, ezért az első és legfontosabb lépés mindig az adott önkormányzat hatályos rendeletének ellenőrzése. Ha az önkormányzat nem rendelkezik IFA kötelezettségről, akkor fizetési kötelezettség sem keletkezik.
1.1. Az adó mértéke
A törvényi maximum 2026-ban személyenként és vendégéjszakánként 830 Ft (Helyi adó tv. 33. §). Az önkormányzat ennél alacsonyabb mértéket is megállapíthat, de magasabbat nem. A tényleges mértéket az adott önkormányzat rendelete határozza meg, ez önkormányzatonként és kerületenként eltérő lehet. Egyes önkormányzatok nem fix összeget, hanem a szállásdíj százalékát alkalmazzák: Budapest V. kerületében például a szállásdíj 4%-a az IFA.
A Napfény Apartmanház Kft. székhelye szerinti önkormányzat 300 Ft/fő/éj mértéket alkalmaz. Az IFA szempontjából mindig az a helyszín az irányadó, ahol a szállás fizikailag található, nem a vállalkozás székhelye, ha azok eltérnek egymástól.
2. Az adóalany nézőpontja: a vendég
2.1. Ki az adóalany és mikor keletkezik az adókötelezettség?
Az idegenforgalmi adókötelezettség főszabály szerint minden olyan magánszemélyt érint, aki nem állandó lakóhelyén – és nem is munkahelye szerinti önkormányzat területén – tölt el legalább egy éjszakát szálláshelyen (Helyi adó tv. 30. §). A Helyi adó tv. ugyanakkor több mentességi esetet is meghatároz – többek között a 18. életévüket be nem töltött személyek számára –, akik az adófizetési kötelezettség alól mentesülnek. Az adókötelezettség tehát nem az utazás tényéhez, hanem a szálláson töltött éjszakához kötődik.
Az IFA-t a vendég fizeti meg a szállásadónak, nem az önkormányzatnak közvetlenül. A szállásadó ezt az összeget beszedi, majd ő gondoskodik arról, hogy az önkormányzat felé bevallásra és megfizetésre kerüljön. A vendég szempontjából az IFA tehát a szállásdíjon felüli többletköltség, amelyet a szálláshely a szállásdíjon felül, külön tételként tüntet fel a számlán. A legkönnyebben ellenőrizhető és legátláthatóbb megoldás az utóbbi: ha az IFA önálló sorként szerepel a számlán.
2.2. Mikor mentesül a vendég az IFA alól?
A Helyi adó tv. törvényi szinten meghatároz bizonyos mentességeket, amelyek minden önkormányzatnál kötelezően érvényesek (Helyi adó tv. 31. §). Ezeken felül az önkormányzat saját rendeletében további mentességeket biztosíthat.
Törvényi szintű mentességek, tehát nem kell IFA-t fizetni annak, aki:
– még nem töltötte be 18. életévét;
– bejelentett állandó lakóhellyel rendelkezik az adott önkormányzat területén;
– gyógyintézetben, fekvőbeteg-szakellátásban részesül, vagy szociális intézményben látják el;
– az adott önkormányzat területén székhellyel vagy telephellyel rendelkező vállalkozó, és a szállást üzleti célból veszi igénybe;
– az adott területen székhellyel vagy telephellyel rendelkező munkáltatójának alkalmazottja, és üzleti célból tartózkodik ott;
– munkásszállást vagy munkavégzés céljából egyéb szállást vesz igénybe;
– az üdülő tulajdonosa, vagy felette vagyoni értékű joggal rendelkezik;
– az üdülő tulajdonosának közeli hozzátartozója;
– egyházi személy, és egyházi célra igénybe vett szálláshelyen tartózkodik.
Érdemes megvizsgálni, hogy ki minősül közeli hozzátartozónak. A Htv. 31. §-a szerint a mentesség az üdülő tulajdonosának közeli hozzátartozójára vonatkozik, a közeli hozzátartozó fogalmát pedig a Polgári Törvénykönyv határozza meg [Ptk. 8:1. § (1) bek. 1. pont]. A Ptk. szerint közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon (szülő, nagyszülő, gyermek, unoka), az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.
A mentességek közül a munkavégzési célú tartózkodás a leggyakrabban vitatott: a vendégnek dokumentummal, munkáltatói igazolással vagy kiküldetési rendelvénnyel kell igazolnia, hogy valóban üzleti célból tartózkodik a szálláson. Szóbeli nyilatkozat nem elegendő.
Fontos figyelni arra is, hogy a 18 év alatti életkori mentesség a gyermek után jár, nem a kísérő szülő után. Ha a szülő egyedül foglal szobát gyermek nélkül, az IFA alól nem mentesül.
2.3. Külföldi szálláshelyen is kell IFA-t fizetni?
Igen, külföldi nyaralás esetén a szálláshely szerinti ország szabályai alapján keletkezhet hasonló adókötelezettség. Számos ország alkalmaz a magyar IFA-hoz hasonló turisztikai adót, de annak elnevezése, mértéke és mentességi szabályai országonként eltérnek, ezért konkrét külföldi utazás esetén mindig az adott ország aktuális szabályait érdemes ellenőrizni.
3. A szálláshely-üzemeltető nézőpontja: az adóbeszedő
3.1. Az adóbeszedési kötelezettség
A szálláshely-üzemeltető az IFA szempontjából nem adóalany, hanem adóbeszedésre kötelezett: az ő kötelessége a vendégtől az IFA-t beszedni, nyilvántartani, bevallani és az önkormányzatnak megfizetni (Helyi adó tv. 34. §). Ez a kötelezettség minden szálláshelyre vonatkozik, a szobák számától és a szálláshely kategóriájától függetlenül. Érinti a szállodákat, panziókat, apartmanokat, nyaralókat, kempingeket, és azt a magánszemélyt is, aki Airbnb-n keresztül ad ki szobát.
Kiemelten fontos, hogy az adóbeszedési kötelezettség akkor is fennáll, ha a vendég ingyenesen tartózkodik a szálláshelyen. Ha a szállásadó barátai vagy ismerősei számára ingyenesen biztosít szállást, az IFA-kötelezettség akkor is fennáll, a beszedési és befizetési kötelezettség alól az ingyenesség ténye nem ad felmentést.
3.2. Nyilvántartási kötelezettség
2023. január 1-jétől lényegesen egyszerűsödött a nyilvántartási kötelezettség: megszűnt a kötelező papíralapú vendégkönyv, és a nyilvántartást kizárólag a szálláshelykezelő szoftverben kell vezetni. Az önkormányzat is csak a szoftverben szereplő adatok alapján ellenőrizheti a 2023-as és későbbi évekre vonatkozó IFA-bevallások adatait.
A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a vendég nevét, állandó lakcímét, állampolgárságát (külföldi vendégnél a beutazás helyét és idejét is), a szálláson töltött éjszakák számát, valamint, ha a vendég mentességre hivatkozik, ennek jogalapját és a vonatkozó dokumentumot.
A Vendégem egy állami szálláshely-nyilvántartó rendszer, amelyet a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) üzemeltet. A szálláshelyek ezen keresztül kötelesek bejelenteni a vendégeket, és ez az IFA szempontjából is kulcsfontosságú, mert a vendégbejelentési adatok (ki, mikor, hány éjszakát töltött) egyben az IFA-alap meghatározásának alapja is. A vendégnyilvántartási adatok az önkormányzati ellenőrzés során is relevánsak lehetnek: az IFA-bevallásban szereplő vendégéjszakák számát az ellenőrző hatóság összevetheti a szálláshelykezelő szoftverben rögzített adatokkal.
3.3. Bejelentkezési kötelezettség az önkormányzatnál
Mielőtt a szállásadó az első vendéget fogadja, be kell jelentkeznie az illetékes önkormányzati adóhatóságnál. A bejelentkezés határideje a szálláshely megnyitásától számított 15 nap. Ennek elmulasztása mulasztási bírságot vonhat maga után, és az önkormányzat visszamenőleg is megállapíthatja az adókötelezettséget. Az Art. alapján a mulasztási bírság mértéke magánszemélynél legfeljebb 200 000 Ft, nem magánszemélynél (tehát vállalkozásnál) legfeljebb 500 000 Ft (Art. 220. §). Ez az általános mulasztási bírság felső határa, az önkormányzati adóhatóság ennél alacsonyabb összeget is kiszabhat, a körülmények mérlegelésével.
3.4. IFA és ÁFA: hogyan viszonyulnak egymáshoz?
Az IFA közjogi jellegű kötelezettség, amelyet az adóbeszedő az önkormányzatnak fizet, ez nem a szállásadó által nyújtott szolgáltatás ellenértéke, ezért ÁFA nem terheli. A szállásdíj viszont ÁFA-köteles (az alkalmazandó kulcs jellemzően 5%, ha a szálláshely megfelel a vonatkozó feltételeknek), és az ÁFÁ-t a szállásdíjra kell számítani, nem az IFA-val együttes összegre. A számlán a két tétel egyértelműen el kell különüljön egymástól.
4. Napfény Apartmanház Kft. – számítási példa
4.1. A példacég bemutatása
A Napfény Apartmanház Kft. egy 8 apartmanos szálláshely, amelynek összes férőhelye 16 fő. Egész évben fogad vendégeket, de a forgalom erősen szezonális: a nyári hónapokban (július, augusztus) teljes kapacitással működik, télen 30–35%-os a kihasználtság. Az éves átlagos foglaltság 65%. Az önkormányzat 300 Ft/fő/éj IFA-kulcsot alkalmaz.
4.2. Az éves IFA-kötelezettség becslése
A vendégéjszaka fogalma az IFA számításának alapegysége: azt jelenti, hogy egy személy egy éjszakát tölt el a szálláshelyen. Ha például egy apartmanban két felnőtt alszik három éjszakát, az összesen 6 vendégéjszakának számít, és mindegyik után külön-külön keletkezik az IFA-fizetési kötelezettség. Az adó tehát nem szobánként, hanem személyenként és éjszakánként merül fel.
A Napfény Apartmanház esetén ez a következőképpen alakul: A havi bontásban részletezett vendégéjszakák összege évi 3 744 fő/éj. Ez az a szám, amelyet 300 Ft-tal megszorozva megkapjuk az éves IFA-kötelezettség felső határát a mentességek levonása előtt.
Az éves vendégéjszakák és az azokhoz tartozó IFA szezonális bontásban:
Január: 144 vendégéjszaka → 43 200 Ft IFA
Február: 168 vendégéjszaka → 50 400 Ft IFA
Március: 216 vendégéjszaka → 64 800 Ft IFA
Április: 336 vendégéjszaka → 100 800 Ft IFA
Május: 360 vendégéjszaka → 108 000 Ft IFA
Június: 432 vendégéjszaka → 129 600 Ft IFA
Július: 480 vendégéjszaka → 144 000 Ft IFA (csúcsszezon)
Augusztus: 480 vendégéjszaka → 144 000 Ft IFA (csúcsszezon)
Szeptember: 408 vendégéjszaka → 122 400 Ft IFA
Október: 312 vendégéjszaka → 93 600 Ft IFA
November: 168 vendégéjszaka → 50 400 Ft IFA
December: 240 vendégéjszaka → 72 000 Ft IFA
Éves becsült IFA (mentességek nélkül): 1 123 200 Ft
4.3. A mentességek hatása
A Napfény Apartmanház tapasztalata szerint az éves vendégéjszakák mintegy 8 százalékánál érvényesül mentesség – leggyakrabban 18 év alatti gyermekek és munkavégzési célú tartózkodás jogcímén. Ez kb. 300 vendégéjszakát jelent.
Összes vendégéjszaka: 3 744 fő/év
Mentesült vendégéjszakák (8%): 299 fő/év
IFA-köteles vendégéjszakák: 3 445 fő/év
Ténylegesen beszedett IFA: 3 445 × 300 Ft = 1 033 500 Ft/év
Ha az önkormányzat a törvényi maximumot (830 Ft/fő/éj) alkalmazná, a ténylegesen beszedett IFA közel 3 100 000 Ft lenne évente. Ez szemléltetően mutatja, hogy az önkormányzati kulcs meghatározása mekkora hatással van a szálláshelyek versenyképességére.
4.4. Havi bevallási ütemezés
Az IFA bevallása és megfizetése havonta történik, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig.
A Napfény Apartmanháznál a havi kötelezettségek az alábbiak szerint alakulnak.
Január → határidő: február 12. → becsült IFA: 43 200 Ft
Február → határidő: március 12. → becsült IFA: 50 400 Ft
Március → határidő: április 12. → becsült IFA: 64 800 Ft
Április → határidő: május 12. → becsült IFA: 100 800 Ft
Május → határidő: június 12. → becsült IFA: 108 000 Ft
Június → határidő: július 12. → becsült IFA: 129 600 Ft
Július → határidő: augusztus 12. → becsült IFA: 144 000 Ft
Augusztus → határidő: szeptember 12. → becsült IFA: 144 000 Ft
Szeptember → határidő: október 12. → becsült IFA: 122 400 Ft
Október → határidő: november 12. → becsült IFA: 93 600 Ft
November → határidő: december 12. → becsült IFA: 50 400 Ft
December → határidő: január 12. → becsült IFA: 72 000 Ft
A szezonalitás hatása jól látható: a nyári hónapokban (július, augusztus) havi 144 000 Ft az IFA-kötelezettség, télen ez töredékére csökken. A csúcsszezonban befolyó IFA-t a következő hónap 12-éig kell befizetni – ezért nem tartható meg forgótőkeként, erre előre fel kell készülni.
5. Bevallás, befizetés és nyilvántartás: a szállásadó tennivalói
5.1. A bevallás rendje
Az adóbeszedésre kötelezett szálláshelynek az IFA-ról havonta bevallást kell benyújtania az illetékes önkormányzati adóhatósághoz, és a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell azt megfizetni. A bevallást és az IFA-t az önkormányzathoz kell teljesíteni, nem a NAV-hoz.
5.2. Az IFA elszámolása a vállalkozásnál
Az IFA nem a vállalkozás bevétele, csupán átmenő tétel, amelyet a szállásadó a vendégtől beszed, és az önkormányzatnak továbbít. Ezért az IFA-t könyvelési szempontból sem szabad a vállalkozás árbevételeként kezelni, a kötelezettség oldalán jelenik meg, mint átmenő tétel.
A legbiztonságosabb megoldás: az IFA-t a számlán önálló tételként feltüntetni, a szálláshelykezelő szoftverben vendégenként rögzíteni, és az összegeket elkülönített alszámlán tartani, így a havi befizetés előtt nem keveredik a vállalkozás forgótőkéjével.
5.3. Külföldi vendégek kezelése
A külföldi vendégnek is kell IFA-t fizetnie, ugyanolyan szabályok vonatkoznak rá, mint a magyar vendégekre. A szállásadónak azonban a külföldi vendégek esetén az állampolgárságukat és a beutazás helyét, illetve idejét is rögzítenie kell a nyilvántartásban.
6. Online platformok és különleges helyzetek
6.1. Airbnb és egyéb platformok
Az IFA-kötelezettség az online platformokon keresztüli szállásadásra is vonatkozik, akkor is, ha a szállásadó magánszemély, és akkor is, ha a szállás nincs szálláshely-üzemeltetési engedéllyel bejegyezve. A platform maga nem minősül adóbeszedésre kötelezettnek: a kötelezettség a szállást ténylegesen üzemeltető személynél marad.
Egyes platformok, köztük az Airbnb, egyes önkormányzatokkal külön megállapodást kötöttek az IFA automatikus kezelésére. Mielőtt azonban a szállásadó erre hagyatkozna, ellenőriznie kell, hogy az adott önkormányzattal valóban érvényes-e ilyen megállapodás. Ha nem, a kötelezettség teljesítése a szállásadónál marad, és az elmulasztás adóhiányt keletkeztet.
6.2. Ingyenes szállás
Az IFA-kötelezettség nem a szállásdíj megfizetéséhez kötődik, hanem a vendégéjszakához. Ha a szállásadó ingyenesen biztosít szállást – akár barátok, akár ismerősök számára –, az IFA-kötelezettség akkor is fennáll. Ez alól csak a törvényi mentességek (például közeli hozzátartozó, saját tulajdon) adhatnak felmentést.
6.3. Szálláshely-üzemeltetési engedély
Ha kereskedelmi szálláshelyet szeretne valaki üzemeltetni, szálláshely-üzemeltetési engedéllyel kell rendelkeznie, és az ingatlannak meg kell felelnie számos feltételnek. Az engedélyt a szálláshely fekvése szerinti illetékes települési önkormányzat jegyzője adhatja ki. A kérelmet az önkormányzatnál kell benyújtani. Az engedély nélküli üzemeltetés hatósági következményekkel jár.
7. A leggyakoribb hibák
7.1. Bejelentkezés elmulasztása
Sok kisebb szállásadó nem jelenti be magát az önkormányzatnál az első vendég fogadása előtt. Ez nem pusztán adminisztrációs mulasztás: az önkormányzat visszamenőleg megállapíthatja az adókötelezettséget, kamattal és bírsággal együtt.
7.2. Mentességek nem megfelelő dokumentálása
A 18 év alatti gyermekek mentességét könnyű kezelni, de a munkavégzési célú tartózkodás mentességéhez dokumentum kell. Ha a vendég szóban jelzi, hogy munkavégzés céljából tartózkodik, de munkáltatói igazolást nem mutat be, és a szállásadó mégis mentesíti az IFA alól, ellenőrzéskor az adóhiány a szállásadónál csapódik le.
7.3. IFA kezelése árbevételként
Az IFA nem a vállalkozás bevétele. Ha a könyvelő tévesen az árbevételek közé könyveli, az ÁFA-alap is torzul, és a vállalkozás eredménye is magasabbnak látszik a valósnál. Az IFA-t átmenő tételként kell kezelni.
7.4. Az önkormányzati rendelet ellenőrzésének elmulasztása
Az IFA kulcsa, a mentességek köre és a bevallás gyakorisága önkormányzatonként eltérhet, és évente változhat. Aki egyszer megismeri a rendelet tartalmát, de azt soha nem frissíti, könnyen alulvallja az IFA-t, vagy éppen feleslegesen alkalmaz olyan mentességet, amelyet az önkormányzat már megszüntetett.
8. Összefoglalás
Az idegenforgalmi adó egyedi helyi adónem, mivel az adóalany a vendég, de az adminisztrációs kötelezettség teljes egészében a szálláshely-üzemeltetőnél van. Ez a kettős szerep megkülönbözteti az IFA-t minden más helyi adónemtől, és komoly odafigyelést igényel mind a szállásadóktól, mind a könyvelőktől.
A Napfény Apartmanház példája jól szemlélteti a főbb összefüggéseket: egy 8 apartmanos szálláshely éves IFA-kötelezettsége 65%-os átlagos foglaltsággal és 300 Ft-os kulccsal 1 033 000 Ft, nem elhanyagolható összeg, amelynek kezelése pontos nyilvántartást, rendszeres bevallást és cash-flow tudatosságot igényel.
A mentességeket minden esetben dokumentálni kell, az IFA-t átmenő tételként kell könyvelni, és a szálláshely megnyitásakor az önkormányzatnál a bejelentkezési kötelezettséget határidőben teljesíteni kell. Az önkormányzati rendeletet évente érdemes felülvizsgálni, mivel a kulcs, a mentességek köre és a bevallás gyakorisága változhat.
Tiber Gréta cikke az Adó Jogtár Plusz és Prémium felületén jelent meg.