Hírek

Releváns jogszabályok:

1996. évi LXXXI. örvény a társasági adóról és az osztalékadóról
A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséréről szóló 1996. évi C. Törvény

Az egyezményekben a telephelyre vonatkozó szabályok különleges jelentőségét az adja, hogy az egyik állam csak akkor gyakorolhat adóztatási jogot egy másik államban illetőséggel bíró vállalkozás nyeresége tekintetében, ha a vállalkozásnak telephelye van az elsőként említett államban (és azon keresztül nyereséget ér el). A telephely fennállásának meghatározása tehát egy olyan előfeltétel, amely elengedhetetlen annak a kérdésnek a megválaszolása szempontjából, hogy mely állam(ok) adóztathatják meg egy vállalkozás nyereségét.
A telephely fogalmának meghatározásakor első lépés annak vizsgálata, hogy a külföldi vállalkozás adójogi illetősége szerinti országgal Magyarországnak van-e kettős adózást kizáró egyezménye (Egyezmény). Amennyiben nincs Egyezmény, akkor a Tao tv. telephely szabályozása az irányadó a külföldi vállalkozás magyar telephelyének vizsgálatakor. Egyezmény megléte esetében pedig az adott egyezmény rendelkezései az irányadóak. Egyezményeink döntő többségükben az ún. OECD adózási Modellegyezményt követik, így annak hivatalos Kommentára is vizsgálandó egy kérdéses esetben, ún. Multilaterális Egyezmény (rövidített nevén MLI) rendelkezései mellett.
Példa
Szlovákiai illetőségű adóalany vállalkozási szerződéssel szolgáltatást nyújt egy magyar adóalanynak. Ez a szlovák adóalany a szolgáltatás teljesítéséhez további szlovákiai illetőségű alvállalkozóival teljesíti. Munkaeszközöket és egyéb tárgyi feltételeket a magyar adóalany megbízó biztosítja a munkához.
A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséréről szóló 1996. évi C. törvény 5. cikk 3.b) pontja szerint a telephely kifejezés szintén magában foglalja: szolgáltatások nyújtását, beleértve a tanácsadói és a vezetői szolgáltatásokat, amelyeket egy vállalkozás alkalmazottai vagy az általa e célra megbízott személyzet lát el, de csak akkor, ha az ilyen jellegű tevékenységek az országon belül (az azonos vagy kapcsolódó program keretében) bármelyik 12 hónapos időszakon belül összesen legalább 6 hónapig tartanak.
Kérdés az, hogy társasági adó telephelye keletkezik-e a szlovák adóalanynak abban az esetben, ha a munkavállalói útján nyújt szolgáltatást, valamint keletkezik-e társasági adó telephelye a szlovák adóalanynak akkor, ha nem a munkavállalói, hanem vele szerződésben álló további szlovák illetőségű alvállalkozások által nyújt szolgáltatást a megbízó magyar adóalanynak?
A tényálláshoz tartozik, hogy mindkét esetében a szlovák vállalkozó csak a személyi feltételt biztosítja, a tárgyi feltételeket a magyar megbízó adóalany biztosítja. Keletkeztet-e telephelyet, ha a szlovák társaság tanácsadói és vezetői szolgáltatást nyújt a magyar társaság részére, melynek teljesítése nem kívánja meg a szlovák társaság munkavállalóinak vagy alvállalkozóinak a fizikai jelenlétét Magyarországon?
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 2. § (4) bekezdés a) pontjának rendelkezése értelmében társasági adóalanynak minősül a külföldi személy, ha belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet, feltéve, hogy az üzletvezetésének helyére tekintettel nem tekinthető belföldi illetőségű adózónak.
A telephelyet a Tao tv. meghatározza, azonban a Tao tv. alapelve szerint nemzetközi szerződés előírását kell alkalmazni, amennyiben törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés a Tao tv.-től eltérő előírást tartalmaz.
Azt tehát, hogy a kérdéses tevékenység telephelyet keletkeztet-e Magyarországon, a Tao tv. alapelve szerint a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és a vagyonadók területén Pozsonyban, 1994. augusztus 5-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1996. évi C. törvény (a továbbiakban: Egyezmény) 5. Cikke – és nem a Tao tv. – alapján kell minősíteni.
Az Egyezmény 5. Cikkének 3./b pontja szerint a „telephely” kifejezés magában foglalja a szolgáltatások nyújtását, beleértve a tanácsadói és a vezetői szolgáltatásokat, amelyeket egy vállalkozás
– alkalmazottai vagy
– az általa e célra megbízott személyzet lát el,
de csak akkor, ha az ilyen jellegű tevékenységek az országon belül (az azonos vagy kapcsolódó program keretében) bármelyik 12 hónapos időszakon belül összesen legalább 6 hónapig tartanak.
Abban az esetben tehát, ha a szlovák társaság, bármelyik 12 hónapos időszakon belül összesen legalább 6 hónapig nyújt Magyarország területén szolgáltatást – akár munkavállalói, akár más megbízott személy által -, akkor az Egyezmény értelmében Magyarországon „állandó üzleti hely jellegű” telephelye keletkezik (függetlenül attól, hogy a szolgáltatás nyújtáshoz szükséges tárgyi feltételek biztosítása a közöltek szerint Magyarországon történik).
Tekintet nélkül az 1. és 2. bekezdések rendelkezéseire, ha egy személy – kivéve a független jogállású képviselőt, akire a 6. bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni – egy vállalkozás nevében tevékenykedik, és felhatalmazása van arra, hogy a vállalkozás nevében az egyik Szerződő Államban szerződéseket kössön, és ezzel a jogával rendszeresen él is, akkor ez a vállalkozás olyan vállalkozásnak tekintendő, amelynek telephelye van ebben az Államban minden olyan tevékenység tekintetében, amelyeket ez a személy a vállalkozás érdekében végez, kivéve, ha az ilyen személy tevékenysége azokra a 4. bekezdésben említett tevékenységekre korlátozódik, amelyek, ha állandó üzleti hely igénybevételével végeznék, nem tennék az állandó üzleti helyet telephellyé azon bekezdés rendelkezései értelmében. [Modellegyezmény 5. Cikk 5. pont].
Az Egyezmény előzőekben hivatkozott 5. Cikk 5. pontja értelmében, olyan esetben, ha a Szlovákiában belföldi illetőségű vállalkozásnak nincs ugyan „állandó üzleti hely jellegű” telephelye Magyarországon, de van ún. függő ügynöke (a vállalkozás nevében eljáró személy), akkor a szlovák vállalkozásnak Magyarországon „függő ügynök jellegű” telephelye keletkezhet.
E kérdés eldöntéséhez szükséges információkat vizsgálni szükséges.
2021. 01. 01-től módosul a Tao tv. telephely fogalma, mely alapján kiegészül a Tao tv. 4. § 33. telephely fogalma két új alponttal:
i) a külföldi személynél munkavállalóként foglalkoztatott vagy ugyanezen tevékenységet más jogviszonyban ellátó természetes személyen keresztül történő szolgáltatásnyújtás, feltéve, hogy a szolgáltatás nyújtása egybefüggően vagy megszakításokkal bármely tizenkét hónapos időszakban meghaladja a 183 napot, azzal, hogy az összefüggő és a kapcsolódó szolgáltatásokat együttesen kell figyelembe venni,
j) a külföldi személyt minden esetben telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni, ha a tevékenysége megfelel az adóügyi illetősége szerinti állam és Magyarország által a jövedelem- és vagyonadók tárgyában kötött, nemzetközi szerződés telephely fogalmának.
A Tao tv. fogalma szerint – is a -, nyújtott szolgáltatások telephelyet keletkeztetnek, ha a magyar jelenlétet – fizikai dologhoz kötődő hely hiányában – csak a munkavállalók vagy természetes személyek általi szolgáltatásnyújtás jelenti, feltéve, hogy a szolgáltatás időtartama a 183 napot meghaladja. A kapcsolódó projekteket együttesen kell vizsgálni.
Látható, hogy a módosítás következtében az egyezmények és a Tao tv. telephely fogalma egységesül, azonban az egyezményben szereplő telephely fogalom mindenkor elsődlegességet élvez.
The post Nemzetközi egyezmények: telephely meghatározása appeared first on Adó Online.