Nullára leírt eszköz térítés nélküli átadása a társasági adóban
Releváns jogszabályok:
– 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
– 2000. évi C. törvény a számvitelről
Sok adózási cikk foglalkozott már a Tao. tv. 3. számú melléklet A) Fejezet 13. pont szerinti nyilatkozat adattartalmával, a nyilatkozat beszerzésének metódusával, a mostani írásunk fő témája azonban nem ez, hanem egy speciális számviteli esetkör, ami felmerülhet az ingyenes juttatások esetében is.
A példa szerint egy olyan eszköz ellenérték nélküli átadása történik meg, amely számviteli szempontból már teljes mértékben leírásra került, könyv szerinti értéke nulla, ugyanakkor piaci értékkel rendelkezik. Az eszközt egy belföldi társasági adóalany adja át térítés nélkül egy másik belföldi gazdasági társaság részére. Vizsgáljuk meg a Tao. tv. hivatkozott rendelkezésének alkalmazását ebben az esetben! Ahhoz, hogy a juttató vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként számolhassa el a juttatást, szükséges a juttatásban részesülő arra vonatkozó nyilatkozata, mely szerint
a juttatás adóévében a támogatást az eredményében bevételként elszámolta, és
az adózás előtti eredménye, adóalapja e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, továbbá
a bevételre jutó társasági adót megfizeti, amelyet a társasági adóbevallás elkészítését követően nyilatkozat útján igazol.
A példa szerinti esetben azonban a juttatásban részesülő nem bocsátja a juttató rendelkezésére az előírt adattartalmú nyilatkozatot. Ekkor a juttatónál nem minősül elismert költségnek az adóévben nem adomány céljából, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, valamint az e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, azokkal tehát meg kell növelnie a társasági adóalapját. Ugyanakkor jelen helyzetben a térítés nélkül átadott eszköz 0 Ft könyv szerinti értékkel rendelkezik. Tekintettel erre, a támogatónak az alábbiak szerint alkalmaznia az említett adóalap-növelő tételt.
A Tao tv.-t a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmezni [Tao. tv. 1. § (5) bekezdés].
Az Szt. 81. § (2) bekezdés p) pontja alapján az egyéb ráfordítások között kell elszámolni a térítés nélkül átadott eszközök – a részesedések, az értékpapírok, a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott kölcsönök és a vásárolt követelések kivételével – nyilvántartás szerinti értékét, valamint a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét a felszámított, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adóval növelt összegben.
Az Szt. alapján az eszköz könyv szerinti értéke a bekerülési értéknek a terv szerinti értékcsökkenés elszámolt összegével csökkentett értéke.
A Tao tv. 3. számú melléklet A) fejezett 13. pontja az Szt. említett rendelkezése alapján elszámolt ráfordítást – azaz a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékét és az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adót – az adóalap megállapításánál nem tekinti elismert költségnek, ráfordításnak, ezért azokkal növelni kell az adózás előtti eredményt, ha a juttató nem rendelkezik a juttatásban részesülő a Tao. tv. 3. számú mellékletének „A” fejezete 13. pontjának utolsó fordulata szerinti nyilatkozattal.
Megjegyezzük, hogy az Szt. a vállalkozás számára lehetővé teszi meghatározott eszközök valós értéken történő értékelését és ehhez kapcsolódóan fogalmazza meg, hogy ez esetben a bekerülési érték, illetve immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó érték és a piaci érték különbözetét az eszközök között értékhelyesbítésként, a források között – az értékhelyesbítés összegével azonos összegben – értékelési tartalékként lehet kimutatni [Szt. 39. § (1) bekezdés a) pont, 57. § (3) bekezdés].
A valós értéken történő értékelést a vállalkozásnak a számviteli politikájában rögzítenie kell, és annak összege az eredményre közvetlenül hatással nincs tekintve, hogy egy eszköz és egy forrás számla közötti átvezetésként veendő nyilvántartásba.
Erre tekintettel a Tao tv. adózás előtti eredmény módosító tételt nem fogalmaz meg.
Mindezek alapján egy könyv szerinti értékkel már nem rendelkező eszköz térítés nélküli átadása esetén, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adóval történő adózás előtti eredmény növelés szükséges a Tao tv. 3. számú melléklet A) fejezett 13. pontja alapján az átvevő nyilatkozata hiányában.
Szükséges azonban kihangsúlyozni azt is, hogy speciális szabályozás érvényesül ingatlannal rendelkező társaság tagjánál, amennyiben a tag elidegeníti a társaságban meglévő részesedését a Tao tv. 15/A. §-ában foglaltaknak megfelelően. Eme rendelkezés alkalmazásában ugyanis elidegenítésnek minősül a térítés nélküli átadás is, és az ügylet ellenértékeként a piaci értéket kell figyelembe venni. Ekkor a társaság tagjának adóalapja a részesedés elidegenítésekor az ellenértéknek a részesedés szerzési értékével és a szerzéshez vagy a tartáshoz kapcsolódó, igazolt kiadásokkal csökkentett pozitív összege.