Hírek

Releváns jogszabályok
– a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.)
– a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény

Abban az esetben, ha a nyugellátásra való jogosultság fennáll, de a nyugellátás összege a tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok hiánya, adathiány vagy egyéb ok miatt az eljárás megindulásától számított 30 napon belül nem határozható meg, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv nyugdíjelőleget állapít meg. A nyugdíjelőleget a rendelkezésre álló adatok, a hatályos valorizációs szorzószámok és a nyugellátás megállapítására vonatkozó rendelkezések alapján hivatalból határozattal kell megállapítani. A nyugellátás megállapításakor a nyugellátás összegébe a folyósított nyugdíjelőleget be kell számítani. Az öregségi nyugdíj az ember élete végéig járó ellátás, a nyugdíj folyósításának hossza átlagosan kb. 20 év, de az egyéni folyósítási idő ettől jelentősen eltérhet. A nyugdíjrendszer a korhatár mellett másik feltételként tartalmazza a minimális szolgálati időre vonatkozó elvárást. A szolgálati idő azt fejezi ki, hogy a biztosított aktív életútja során hány évig járult hozzá befizetéseivel a nyugdíjrendszer fenntartásához.
Az öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése mellett legalább 20 év szolgálati időt kell igazolni [a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. § (2) bekezdés]. Az öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz előírtnál kevesebb, de legalább 15 év szolgálati idő jogosít öregségi résznyugdíjra [Tny. 18. § (3) bekezdés]. A teljes és a résznyugdíj közötti különbség abban van, hogy a résznyugdíjhoz nem kapcsolódik minimum garancia.
Az öregségi nyugdíj összegét két tényező határozza meg:
– az elismert szolgálati idő tartama években (egész évek, a törtidőszak figyelmen kívül hagyásával), és
– az öregségi nyugdíj meghatározásának alapját képező átlagkereset, a nyugdíjalap [Tny. 20. § (1) bekezdés].
Az öregségi nyugdíj összege az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének a szolgálati idő hosszától függő százaléka, ami a szolgálat idő teljes években (365 nap) meghatározott tartamához tartozik.
Az öregségi nyugdíj összege 20 év szolgálati idő megléte esetén az alapul szolgáló átlagkereset 53 százaléka. A nyugdíj a 20 évet meghaladó szolgálati idő minden éve után a 25. évig bezárólag a havi kereset 2 százalékával, a 25. évet meghaladó szolgálati idő minden éve után a 36. évig bezárólag a havi kereset 1 százalékával, a 36. évet meghaladó szolgálati idő minden év után a 40. évig bezárólag a havi kereset 1,5 százalékával, a 40. év felett az 50. évig bezárólag minden további év után 2 százalékkal emelkedik. Ez alapján 25 év szolgálati idő megléte esetén az öregségi nyugdíj összege az alapul szolgáló átlagkereset 63 százaléka, 30 év esetén 68 százaléka, 35 év esetén 73 százaléka lesz. Fő szabály szerint az öregségi nyugdíj összege az annak alapját képező havi átlagkeresetnél több nem lehet.
Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett), a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni (Tny. 22. §).
A saját jogú nyugellátás mellett folytatott keresőtevékenységgel szerzett kereset, jövedelem összege az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítása során nem vehető figyelembe.
Az átlagkereset alapjául szolgáló kereset, jövedelem meghatározása sokszor nem könnyű.
A Tny. 22. § határozza meg az átlagkereset fogalmát.
22. § (1) Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett), a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni. Keresetként, jövedelemként kell figyelembe venni:
a) az 1988. január 1-je és 1996. december 31-e közötti, illetőleg az 1988. január 1-je előtti keresetek, jövedelmek esetén az 1996. december 31. napján érvényes társadalombiztosítási szabályok szerint a főfoglalkozásban elért jövedelmet, az ezen időszak alatt kifizetett év végi részesedést, prémiumot, jutalmat és a keresettel, jövedelemmel azonos időre járó baleseti járadékot,
b) 1997. január 1-jétől a biztosítással járó jogviszonyból vagy jogviszonyokból származó, nyugdíjjárulék-alapot képező keresetet, jövedelmet és 1997. évben a keresettel, jövedelemmel azonos időre járó baleseti járadékot,
c) amennyiben a nyugdíjjárulékot a biztosítási jogviszony keretében meghatározott összeg után kellett fizetni, ezt az összeget,
d) az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény alapján a nyugdíjbiztosítási visszautalás során meghatározott beszámított jövedelmet, ha a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető összeget a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átutalták,
e) a 2020. június 30-áig terjedő időszakra a felszolgálási díj 81%-át, az azt követő időszakra a felszolgálási díj teljes összegét,
f) a 2020. június 30-áig terjedő időszakra a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló 81%-át,
g) azon egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) alap 50 százalékát, 2008. január 1-jétől 61 százalékát, amely után a magánszemélyt terhelő ekho mértéke 15 százalék,
h) a 2020. augusztus 31-ét követő időszakra a Tbj. 27. § (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határ alkalmazása esetén a minimálbér 30 százalékát,
i) a Tbj. 41. § (2) bekezdésében meghatározott mezőgazdasági őstermelő esetében az éves bevételének 6 százalékát,
j) a főállású kisadózó társadalombiztosítási ellátásainak alapjául szolgáló, törvényben meghatározott összeget.
(4) Amennyiben a biztosított az (1) bekezdésben meghatározott időszaknak – vagy ha ennél a szolgálati idő kevesebb, e rövidebb időnek – legalább a felében rendelkezik a nyugdíjszámítás alapjául szolgáló keresettel, jövedelemmel, a havi átlagkeresetet a tényleges – a kifizetés időpontjában érvényes jogszabályok szerint nyugdíjjárulék-alapot képező – kereset, jövedelem alapján kell meghatározni.
(5) Ha a (4) bekezdés szerinti időszakban, az átlagszámítási időnek legalább a fele részére a nyugdíjat igénylőnek nincs keresete, jövedelme, a hiányzó időre eső napokra a keresetet, jövedelmet az 1988. január 1-je előtti legközelebbi időszak keresete, jövedelme alapján kell figyelembe venni. Ha ez sem áll rendelkezésre, keresetként – a nyugellátás megállapításának kezdő napjától folyamatosan visszaszámítva – a hiányzó időre érvényes, külön jogszabályban általánosan meghatározott minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni azokra a naptári napokra, amelyekre nyugdíjalapot képező kereset, jövedelem nem volt és a (10) bekezdés alkalmazásánál e naptári napok is osztószámot képeznek.
(6) Az 1988. január 1-jétől elért, (1)-(5) bekezdés szerinti kereseteket, jövedelmeket -ideértve a minimálbér összegét is – naptári évenként csökkenteni kell
a) a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékek figyelembevételével számított természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magánnyugdíj-pénztári tagdíj, munkavállalói járulék, vállalkozói járulék, valamint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék összegével, továbbá
b) a személyi jövedelemadónak
ba) – 2010. január 1-jét megelőzően és 2012. december 31-ét követően elért keresetek, jövedelmek esetén – a keresetek, jövedelmek a) pont szerinti csökkentése után fennmaradó összegre képzett összegével,
bb) – 2010. január 1-je és 2012. december 31-e között elért keresetek, jövedelmek esetén – a keresetek, jövedelmek a) pont szerint csökkentett összege és az ezen összegre számított adóalap-kiegészítés együttes összegére képzett összegével.
(7) A (6) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően 1991. évben munkavállalói járulék címén 0,2 százalékos, 2006. évben egészségbiztosítási járulék címén 4,6 százalékos, munkavállalói járulék címén 1,1 százalékos mértéket kell alkalmazni.
(8) Ha az (5) bekezdés alkalmazása során 1988. január 1-je előtti keresetet, jövedelmet kell figyelembe venni, az 1988. január 1-je előtti kereseteket, jövedelmeket a nyugdíjjárulék 1988. január 1-jén érvényes mértékének alapulvételével kell naptári évenként csökkenteni.
(9) A nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért és a (6)-(8) bekezdés szerint csökkentett keresetet, jövedelmet az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve naptári évenként a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani.
(10) Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetet úgy kell meghatározni, hogy a (9) bekezdés szerint növelt kereset, jövedelem együttes összegét el kell osztani az átlagszámítási időszaknak a biztosításban töltött azon napjainak számával, amelyekre a nyugdíjat igénylőnek az (1)-(5) bekezdés szerinti keresete, jövedelme volt. Az osztószám megállapításánál a heti pihenőnapokat, a munkaszüneti napokat és a szabadnapokat is figyelembe kell venni. Az így kapott napi átlagot meg kell szorozni 365-tel, és el kell osztani 12-vel.
(11) Ha a 2012. december 31-ét követő időponttól kezdődően megállapításra kerülő öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 372 000 forintnál több,
a) a 372 001 és 421 000 forint közötti átlagkeresetrész 90 százalékát,
b) a 421 000 forint feletti átlagkeresetrész 80 százalékát
kell az öregségi nyugdíj megállapításánál figyelembe venni.
A nyugdíjelőleg szerepe, hogy megelőzze az igénylők ellátatlanságát azokban az esetekben, amikor a nyugdíjba vonulással egyidejűleg az aktív keresőtevékenység folytatásával is felhagy az igénylő, és megélhetését kizárólag a nyugdíj havonkénti utalása biztosítja. Öregségi nyugdíj esetében megállapítható az előleg, ha az igénylő betöltötte a nyugdíjkorhatárát, és már bizonyítást nyert, hogy legalább 15 év szolgálati idővel rendelkezik [Tny. 18. § (3) bekezdés]. A nők számára 40 év jogosultsági idő alapján igényelhető öregségi nyugdíj esetén akkor fizethető előleg, ha az elbíráló szerv adatai alapján bizonyított, hogy az igénylő rendelkezik legalább 40 év jogosultsági idővel, ezen belül legalább 32 év, illetve a Tny. 18. § (2c)-(2d) bekezdése szerinti esetben legalább 23-30 év keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idővel. Ideiglenes özvegyi nyugdíj ügyében akkor adnak előleget, ha az elhunyt megszerezte a Tny. 46. §-ában meghatározott szolgálati időt, az igénylő esetében pedig fennállnak a házastársra, bejegyzett élettársra, élettársra előírt jogosultsági feltételek.
Főállású kisadózó
Főállású kisadózók esetében fontos, hogy amennyiben a jogviszony fennállása tekintetében ellentmondás tapasztalható, azt még az elévülési időn belül tisztázzák.
Ellentmondó adatok tisztázásának szükségességét példázza az az ügy, amelynél a 2019. évben főállású kisadózó ügyfél a NAV adatszolgáltatás szerint 2019. február 1-jétől április 30-ig és 2019. október 1-jétől október 31-ig táppénzben részesült és 2019. augusztus 1-jétől szeptember 30-ig szüneteltette a tevékenységét. A NAV igazolásán szerint ezzel szemben 2019. augusztus 1-jétől november 4-ig terjedő időben szünetelt a tevékenység, jóllehet jogcímet nem közöltek. Továbbá az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv igazolása alapján az igénylő 2019. január 10-től április 30-ig részesült táppénz ellátásban, 2019. október 1-jétől 2019. október 31-ig azonban nem. Az ügyfél bevallásában 2019. október 1-jétől 2019. október 31-ig terjedőre táppénzben részesülést tüntetett fel, amely alapján a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 8. § (9) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint a tételes adót nem kellett megfizetnie, így biztosítási időt ez alapján nem szerzett, továbbá az egészségbiztosítási szerv igazolása szerint ezen időszakban táppénzben nem részesült, azaz a Tny. 38. § (1) bekezdés e) pontja alapján szintén nem ismerhető el szolgálati időként ez az időszak, ezért ellenkező igazolás beérkezéséig a 2019. október 1-től október 31-ig terjedő időszakot nem lehetett volna szolgálati időként elismerni.
Hozzátartozói nyugellátásra irányuló kérelem elbírálása során a szolgálati idő elismerésekor figyelmen kívül hagyták, hogy a főállású kisadózó jogszerző 2020. április 1-jétől május 31-ig szüneteltette vállalkozói tevékenységét. A teljes időszakot szolgálati időként ismerték el és az arányos szolgálati időt is helytelenül határozták meg, több napot ismerve el.
Az előző ügyben a 2021. január 1-jétől május 10-ig terjedő szolgálati idő figyelembevétele szintén helytelenül történt. Szolgálati idő a nevezett időszakra nem került elismerésre, mivel a NAV igazolása szerint a jogszerzőnek 2021. január 1-jétől május 10-ig 112.000 forint tételes adótartozása állt fenn. A rendelkezésre álló adatok alapján tisztázni kellett volna, hogy a 2020. december hónapban táppénzben részesülő jogszerző részére nem folyósítottak-e 2021. évben is táppénzt. Továbbá a NAV tájékoztatás szerint az adózó 2021. április és május hónapokban mentesült a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése alapján a tételes adófizetés alól. Az adatok tisztázása a szolgálati idő mellett a figyelembe vehető ellátási alapot is befolyásolja.
Két ügyben is tisztázni kellett volna a NAV-val a főállású kisadózói jogviszony pontos tartamát, mivel a nyilvántartás adatai szerint az egyik esetben a részmunkaidős foglalkoztatásában a heti munkaidő 2017. január 1-jétő március 31-ig nem érte el a heti 36 órát, a másik ügyben párhuzamosan fennálló részmunkaidős munkaviszony óraszáma együttesen nem érték el a heti 36 órát, így az ügyfél a Katv. 2. § 8. pontja alapján főállású kisadózónak kellett, hogy minősüljön szemben a NAV felé benyújtott bevallásában foglaltakkal.
Bár a kisadózó vállalkozók tételes adója jelentős változáson esett át, azt azonban nem szabad figyelembe venni. hogy korábban és most 2023. évben is, az ellátások számításának alapjaként meghatározott összeg havonta rendkívül alacsony ( 2023. évben ez mindössze 108 000 Ft).The post Nyugdíj, átlagkereset, főállású kisadózó appeared first on Adó Online.