Hírek

Releváns jogszabályok:
– 1999. évi XXI. törvény a Magyar Köztársaság és az Orosz Föderáció között a kettős adóztatás elkerüléséről a jövedelem- és a vagyonadók területén Budapesten, 1994. április 1-jén aláírt Egyezmény kihirdetéséről
– 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

A Magyar Köztársaság és az Orosz Föderáció között a kettős adóztatás elkerüléséről a jövedelem- és a vagyonadók területén Budapesten, 1994. április 1-jén aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1999. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Magyar–Orosz Egyezmény) osztalékról szóló 10. cikke a következők szerint rendelkezik:
1. Az osztalék, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű társaság a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű személynek fizet, ebben a másik Szerződő Államban adóztatható.
2. Ugyanakkor ez az osztalék abban a Szerződő Államban és annak a Szerződő Államnak a jogszabályai szerint is adóztatható, amelyben az osztalékot fizető társaság belföldi illetőségű. Ha azonban a kedvezményezett az osztalék haszonhúzója, az így megállapított adó nem haladhatja meg az osztalék bruttó összegének 10 százalékát.
A Magyar–Orosz Egyezmény fenti előírásai alapján az osztalék – főszabály szerint – a jogosult illetősége államában (jelen esetben Magyarországon) adóköteles azzal, hogy a forrásállam (jelen esetben Oroszország) korlátozott adóztatási jogot gyakorolhat. Meg kell említeni ugyanakkor, hogy Oroszország 2023. augusztus 8-án felfüggesztette a Magyar–Orosz Egyezmény bizonyos cikkeinek (többek között a 10. cikk) alkalmazását. Oroszország a saját belső jogi szabályait alkalmazza egyes jövedelmek adóztatására, ennek eredményeképpen az osztalékot terhelő, 10 százalékban maximalizált mértékű forrásadó jelenleg nem érvényesül.
A zrt. által kapott osztalék adókötelezettsége kapcsán tehát a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 7. § (1) bekezdés g) pontjában foglaltakból kell kiindulni, amely előírja, hogy csökkenti az adózás előtti eredményt az adózónál a kapott (járó) osztalék és részesedés címén
– az adóévben nem ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó) osztalék és részesedés következtében elszámolt bevétel (egyszeres könyvvitelt vezetőnél az ennek megfelelő adóköteles bevétel);
– az adóévben az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó) osztalék és részesedés következtében elszámolt bevétel, azzal, hogy az ellenőrzött külföldi társaság nem valódi jogügyletéből, nem valódi jogügyleteinek sorozatából származó összeg legfeljebb a Tao tv. 8. § (1) bekezdés f) pontja alapján az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt – az adózó erre vonatkozó adóbevallásával és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolt – és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még nem érvényesített összegig vehető figyelembe.
A tao-törvény idézett rendelkezése alapján a nem ellenőrzött külföldi társaságtól származó osztalék teljes mértékben csökkenti az adózás előtti eredményt, az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék esetén pedig bizonyos korlátokra tekintettel történhet csökkentés. Az ellenőrzött külföldi társaságkénti minősítés és az ezen státusz alóli mentesülés a Tao tv. 4. § 11. pontjában meghatározott szabályok alapján történik. A Tao tv. 4. § 11. pont e) alpontja szerint nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak az a külföldi személy vagy külföldi telephely abban az adóévében,
– amelyben a külföldi személy adóügyi illetősége, a külföldi telephely fekvése szerinti állam jogszabályai alapján megállapított adózás előtti eredménye a 243 952 500 forint összeghatárt meg nem haladó nyereség és a nem kereskedelmi tevékenységből származó jövedelme a 24 395 250 forint összeghatárt meg nem haladó nyereség; vagy
– amelyben a külföldi személy adóügyi illetősége a külföldi telephely fekvése szerinti állam jogszabályai alapján megállapított adózás előtti nyeresége nem haladja meg az elszámolt működési költségei 10 százalékát.
A Tao tv. 8. § (1) bekezdés f) pontja alkalmazásában nem mentesülhet az ellenőrzött külföldi társasági minősítés alól a fenti rendelkezés alapján az a külföldi személy, amely az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet szerinti adózási szempontból nem együttműködő államban rendelkezik illetőséggel [Tao tv. 4. § 11. pont i) alpont].
Az adózási szempontból nem együttműködő államok listájának közzétételéről szóló 19/2020. (XII. 30.) PM rendelet 1. melléklet 7. pontja az adózási szempontból nem együttműködő államok között nevesíti Oroszországot. Ebből adódóan egy orosz illetőségű adózó nem mentesülhet a kereskedelmi tevékenységére tekintettel az ellenőrzött külföldi társaságkénti minősítés alól.
Összefoglalva a fentieket, megállapíthatjuk, hogy az orosz forrásból származó osztalékra a tao-törvény „általános” szabályai vonatkoznak. Amennyiben az osztalékot juttató leányvállalat ellenőrzött külföldi társaságnak minősülne, úgy az orosz illetőség pusztán a tekintetben bír relevanciával, hogy – e státusz alóli mentesülés vonatkozásában – bizonyos mentességi ok nem alkalmazható. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az orosz leányvállalattól kapott osztalék automatikusan ellenőrzött külföldi társaságtól származó jövedelemnek minősülne a juttató illetőségére figyelemmel.
A kérdés és a válasz az Adó szaklap 2025/12-13-as számában jelent meg.