Hírek

Releváns jogszabályok:
– 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
– 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 5. § (1) bekezdése értelmében adóalany az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Az Áfa tv. 6. § (1) bekezdésében megfogalmazott főszabály alapján gazdasági tevékenység valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.
A főszabály a gazdasági tevékenységnek minősülő tevékenységek körét két csoportra bontva elkülöníti egymástól: egyrészt az üzletszerű, másrészt pedig a tartós vagy rendszeres jelleggel végzett tevékenységeket. Az ellenértéket a két csoport közös ismérveként jelöli meg. Az üzletszerűség fogalmát sem az áfatörvény, sem más adójogszabály nem határozza meg. Ezért a szó köznapi értelmezését alapul véve, akár eseti alkalommal, akár ismétlődően vagy állandó jelleggel haszonszerzés, illetve nyereség elérése céljából végzett tevékenységet értünk alatta. A fogalom lényegi eleme a haszonszerzés, illetve az arra való törekvés. A gazdasági tevékenységek másik csoportjába tartozó tevékenységek nem feltétlenül haszonszerzésre, csupán ellenérték elérésére irányulnak, azonban tartós vagy rendszeres jelleggel folytatják azokat.

Az Áfa tv. 2. § a) pontja kimondja, hogy az áfatörvény alapján adót kell fizetni adóalany által – ilyen minőségében – belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás után, vagyis a fenti ügyletek az áfatörvény hatálya alá tartoznak. Az Áfa tv. 259. § 6. pontja szerint ellenértéknek minősül bármilyen vagyoni előny, ideértve a meglévő követelés mérséklésére elismert vagyoni értéket is, de ide nem értve a kártérítést.
Ha egy adott tevékenység a fentiek alapján adóalanyiságot keletkeztető gazdasági tevékenységnek minősül, akkor az azt végző személynek, szervezetnek mint áfaalanynak az általa teljesített ügyletek után az Áfa tv. 2. § a) pontja szerint áfafizetési kötelezettsége keletkezik, valamint a fenti ügyletekről az Áfa tv. 159. § (1) bekezdésében foglalt főszabály szerint számlát kell kibocsátania.
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 16. § (1) és (2) bekezdései értelmében az adóköteles tevékenységek csak adószám birtokában folytathatók, ezért az adózóknak a fenti tevékenységek megkezdése előtt adószám megállapítása végett az állami adó- és vámhatóságnál be kell jelentkezniük.
Amennyiben a kérdéses esetben a szervezők abból a célból szedik be a hozzájárulásokat, hogy azokat a vendégek nevében és javára eljárva teljes mértékben a vendégek által az adott helyszínen végezni kívánt tevékenységek finanszírozására, illetve a felmerülő költségek megtérítésére fordítsák, azaz a szervezőknek a hozzájárulások megfizetéséből nem származik hasznuk, nyereségük, valamint a szervezők a hozzájárulásokat nem az általuk végzett tevékenység ellenértékeként téríttetik meg a vendégekkel, úgy áfaalanyiságot, áfakötelezettséget vagy egyéb adókötelezettséget keletkeztető tevékenységről nem beszélhetünk. Jellemzően a fenti módon valósulnak meg például az olyan baráti társasági összejövetelek, amelyek megszervezése során egy vagy több magánszemély ingyenesen vállalja azt, hogy az adott összejövetelt megszervezi és a szükséges beszerzéseket megvalósítja, azzal a feltétellel, hogy az általa megelőlegezett költségeket a társaság többi tagja megtéríti. Ezekben az esetekben tehát nem ellenérték fejében végzett szervezési tevékenységről, szolgáltatásnyújtásról, hanem közös cél érdekében történő költségviselésről van szó.
Ha azonban a szervezők a rendezvényt azért szervezik meg, illetve a hozzájárulásokat azért szedik be, hogy hasznuk, nyereségük keletkezzen, és/vagy a szervezők a hozzájárulásokat az általuk végzett tevékenység ellenértékeként téríttetik meg a vendégekkel, akkor a szervezőknek az áfatörvény hivatkozott rendelkezései alapján áfaalanyisága és áfakötelezettsége (többek között áfafizetési, áfabevallási és számlakibocsátási kötelezettsége) keletkezik. Ez utóbbi esetben tehát a szervezőknek az állami adó- és vámhatóságnál áfaalanyként be kell jelentkezniük és adószámot kell kérniük.
A kérdés és a válasz az Adó szaklap 2024/14-es számában jelent meg.