NAV: minden ötödik ellenőrzés szabályszegést tárt fel a Balatonnál

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyári, Balaton környéki akciója során több mint 2300 ellenőrzést végzett, amelyek 21 százalékában szabálytalanságot tártak fel. A leggyakoribb problémák között a számla- és nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, a be nem jelentett foglalkoztatás, valamint az online pénztárgépek szabálytalan használata szerepelt – közölte szerdán kiadott összefoglalójában az adóhivatal.

Kisokos a rehabilitációs hozzájárulásról

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) határozza meg a rehabilitációs hozzájárulás szabályait. A jogszabály célja a megváltozott munkaképességű személyek megmaradt, fejleszthető képességeire épülő foglalkoztatás központú rehabilitációjának, társadalmi reintegrációjának, foglalkoztatásának elősegítése. Ismertetjük a szabályokat és bemutatunk egy számítási példát.

Ajándékozási illetékkötelezettség haszonélvezeti jog megszűnése esetén

Egy magánszemély 2022-ben megszerzett egy haszonélvezettel terhelt ingatlant. Az ingatlan megszerzésekor az egyik haszonélvező lemondott ezen jogáról, a másik viszont – valószínűsíthetően tévedésből – továbbra is haszonélvező maradt. Az ingatlan tulajdonosa 2022–2024 között jelentős összegű értéknövelő beruházást hajtott végre az ingatlanon, a telken álló lakóingatlan nagy mértékben kibővítésre került. A haszonélvezeti jog – a felek közötti, ettől eltérő megállapodás, illetve az erre utaló ingatlan-nyilvántartási bejegyzés hiányában – az ingatlan egészén, azaz a telken és annak építkezéssel keletkezett növekményén is fennállt. A haszonélvezeti jog jogosultja 2026-ban lemondott ezen jogáról, a lemondás következtében a tulajdonosnak illetékkötelezettsége keletkezett. Keletkezik-e ilyen esetben illetékfizetési kötelezettség? Mi tekinthető az illeték alapjának? Alkalmazható-e a konkrét esetben a ráépítéshez kapcsolódó visszterhes vagyonátruházási illeték alól mentesség?

KPMG: összetett szabályozást igényel a vagyonadó

A vagyonadóról elsőre a hétköznapi értelemben vett milliárdosok juthatnak eszünkbe, pedig a valóságban az érintettek köre jóval szélesebb is lehet. Az 1 milliárd forintot meghaladó magánvagyont érintő, évi 1 százalékos vagyonadó tervezett bevezetése nem az adókulcs miatt vet fel kérdéseket, hanem azért, mert rendkívül összetett feladat meghatározni, mi számít vagyonnak, hogyan kell azt értékelni, és miként lehet az adófizetést ellenőrizni. A KPMG szakértői szerint a szabályozás sikerének kulcsa végső soron nem a tervezett bevétel nagysága, hanem a rendszer gyakorlati működőképessége lehet.