Akkor most hol tartsuk a szellemi termékünket?

Az Szja tv. 2025-től életbelépő módosításának következtében már nem kell leadózni a szellemi termékek gazdasági társaságokba történő apportálása esetén keletkező „virtuális” nyereséget. Miben rejlik a szabályváltozás jelentősége? Egyértelmű választ tudunk-e adni jövőre a több évtizedes kérdésre: a cég vagy a cégalapító magánszemély tulajdonában legyenek a vállalkozás által hasznosított szellemi termékek?

Trafóház felépítménnyel rendelkező ipartelep értékesítése

Egy belföldi áfaalany társaság értékesíteni kívánja a tulajdonát képező, 4 ezer négyzetméter alapterületű, jelenleg az ingatlan-nyilvántartásban „kivett ipartelep” megjelöléssel szereplő ingatlant. A társaság az ingatlanon található felépítményeket elbontja, így értékesítés várható időpontjában egyetlen felépítményként kizárólag az áramszolgáltató tulajdonát képező 4 × 5 m2 alapterületű trafóház épület fog megmaradni. A bontás eredményeként az ingatlan besorolása „kivett udvar, trafóház” lesz. A társaság egy többlakásos lakóingatlannak az adott ingatlanon történő felépítésére vonatkozó, véglegessé vált építési engedéllyel is rendelkezik. Kérdésként merül fel, hogy az ingatlan a fenti körülményeket figyelembe véve az értékesítésének az időpontjában építési teleknek minősíthető-e, illetve a társaságnak keletkezik-e áfakötelezettsége?

A munkáltatói kárfelelősség alakulása a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat megszűnése esetén

A változó jogszabályi környezet legújabb vetülete, hogy 2024. szeptember 1-je után leszűkítették azon foglalkozások körét, amelyek esetében a munkáltatóknak kötelességük biztosítani a munkavállalók számára a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatot. Első látásra ugyan könnyítésnek tűnhet a munkáltatók részére, hogy a kötelező vizsgálat megszűnik, azonban az esetlegesen felmerülő káresetek kapcsán a foglalkoztató oldalán a vizsgálat elmaradása inkább számottevő kockázatot jelenthet.

A civil szervezetekre vonatkozó szabályok a társasági adóban

A civil szervezetek gazdaságban betöltött egyedi szerepére tekintettel, ezen szervezetek társaságiadóalap-megállapítási és -fizetési kötelezettségeit a jogalkotó az általános, valamennyi gazdálkodóra vonatkozó szabályokat szem előtt tartva, de az egyedi sajátosságokat figyelembe véve határozza meg. Írásunkban a civil szervezetekre vonatkozó rendelkezéseket és azok gyakorlati alkalmazását ismertetjük, figyelmet fordítva a közhasznú minősítéssel rendelkező szervezetekre vonatkozó speciális szabályokra is.

Szinte senki sem érti, hogyan kell majd elektronikusan ügyet intézni az Ügyfélkapu leállítása után – állítja a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete

A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete azt kéri, halasszák el az Ügyfélkapu jövő januári megszüntetését.