Adólevonásra nem jogosító gazdasági tevékenységhez történő használatról akkor beszélhetünk, ha az adóalany a tárgyi eszköznek nem minősülő terméket gazdasági tevékenységéhez használja fel, az viszont nem tartozik ide, ha a használat egyáltalán nem az adóalany gazdasági tevékenységéhez történik. Áfakötelezettség kapcsolódhat bizonyos esetekben az adóalany megszűnéséhez is.
Többek között átlátható és nyilvános pályázati rendszert, áfacsökkentést, zenei exportiroda felállítását vagy például a Nemzeti Alaptanterv átfogó felülvizsgálatát javasolja a Music Hungary Szövetség csütörtökön közzé tett állásfoglalásában, amelyben a magyar zeneipar legsürgetőbb kihívásaira és a lehetséges megoldási irányokra hívja fel a figyelmet.
Társaságunk az idei évben beszerzett egy személygépjárművet, amelyet részben a 2023-ban képzett fejlesztési tartalék felhasználásával vásároltunk meg. Az egyszerűség kedvéért tegyük fel, hogy a beszerzés 2026. január 1-jén történt, a személygépkocsi vételára 22 millió forint, amelyből a fejlesztési tartalék 10 millió forintot tett ki. A személygépkocsi összegét társaságunk 5 év alatt kívánja leírni a számvitelben (maradványértékkel nem számolunk). A társasági adóban a 20 százalékos értékcsökkenési leírás alkalmazását választjuk. Jelen esetben a számviteli értékcsökkenés és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint elszámolt értékcsökkenési leírás egybe esik. Ismerjük a szabályozást, tudjuk azt, hogy a fejlesztési tartalékra eső értékcsökkenési leírást elszámoltnak kell tekinteni, ugyanakkor nem egyértelmű számunkra, hogy a nem fejlesztési tartalékból finanszírozott összegre nézve hogyan kell elszámolni a tao-törvény szerinti értékcsökkenési leírást. A kérdésünk konkrétan arra irányul, hogy a fejlesztési tartalékkal csökkentett bekerülési értékre, vagy pedig a teljes bekerülési értékre kell vetíteni a 20 százalékos értékcsökkenési leírást?
Cikksorozatunk folytatásában az adókedvezmény igénylése iránti bejelentéssel, illetve az elszámolható költségek jelenérték-számításával foglalkozunk.
Két fontos határidő jön a következő időszakban – figyelmeztetett a Számlázz.hu.
Valamely hitelprogram igénybevétele nem minősíthető „nem rendeltetésszerű joggyakorlásnak”, és ezen okból nem tagadható meg a levonási jog. A termékértékesítés esetleges túlzottan magas ára miatt önmagában nem tagadható meg az áfalevonási jog. Fontos jogesetet elemzünk.
2026-ban jelentős újítás valósult meg az egyéni vállalkozók szja-bevallásában.
Az OECD friss „Taxing Wages 2026” jelentése szerint Magyarországon az átlagbért kereső, gyerektelen munkavállalók esetében a teljes munkát terhelő elvonás 2025-ben 41,2% volt, ami továbbra is meghaladja a 35,1%-os OECD-átlagot – olvasható a Niveus közleményében.
Több évnyi szünet után idén július 1-jétől lépett volna ismét hatályba a reklámadó Magyarországon. A közteher a nagyobb reklámbevétellel rendelkező vállalkozásokat érintette volna. A leköszönő kormány azonban módosította a szabályozást, a 0 százalékos adókulcsot a június 30-a utáni időszakra is kiterjesztette. Ezzel elhárult a közvetlen veszélye annak, hogy a média- és reklámpiaci szereplőknek jelentős adóteherrel kelljen kalkulálniuk a harmadik negyedévtől. Az ICT Business Advisory Zrt. vezető adótanácsadója azonban arra figyelmeztet, hogy bár a döntés rövid távú pénzügyi könnyítést jelent, a jogtechnikai megoldásból következően a szektor adóterhelése bármikor újra napirendre kerülhet.
Az egyéni vállalkozóknak készített szja-bevallási tervezetekbe a NAV automatikusan betölti a rendelkezésére álló online számla- és pénztárgépadatokat, illetőleg a szocho- és járulékadatokat, amit az idei legnagyobb újításának nevez hétfői közleményében Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A fejlesztés nemcsak időt takarít meg, hanem jelentősen növeli a bevallások pontosságát is, amivel az egyéni vállalkozók biztonságos és kiszámítható működését támogatja – írták.