Számos adótörvény számos módosításon ment keresztül 2025-ben. Összességében elmondhatjuk, hogy a személyi jövedelemadó rendszere sok komoly kedvezménnyel gazdagodott, a kisvállalkozók adóterhei és adminisztrációs kötelezettségei mérséklődtek, míg a nagy cégek számára állandósultak a korábban ideiglenesnek gondolt különadók. Összeállításunkban a legfontosabb változtatásokat tekintjük át.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nevével visszaélve támadnak az adathalászatra specializálódott csalók, akik adó-visszatérítés lehetőségével kecsegtetik áldozataikat – közölte az adhatóság kedden.
Az új évvel egyszerre több olyan jogszabályi és pénzügyi változás lép életbe, amelyek érdemben befolyásolhatják a lakásvásárlást, a hitelfelvételt, a családi adózást, a jövedelmek alakulását és a mindennapi bankolás költségeit. A money.hu szakértői szerint 2026 eleje több, egymással is összefüggő módosítást hoz, amelyek együttes hatása akár százezres vagy milliós különbségeket is eredményezhet egy-egy háztartás pénzügyeiben. Éppen ezért nemcsak az egyes intézkedések ismerete, hanem azok időzítése és kombinálása is kulcsfontosságúvá válik.
Az év vége sok vállalkozó számára nemcsak az üzleti zárásról, hanem komoly stratégiai döntésekről is szól. A tapasztalatok szerint ilyenkor érezhetően megnő az érdeklődés a cégeladások és a generációváltási folyamatok felgyorsítása iránt – az időnyomás azonban könnyen adózási és jogi hibákhoz vezethet, amelyek jelentősen rontják az ügylet értékét-Niveus összefoglaló.
Több, a kis- és középvállalkozásnak fontos adóügyi határidő jár le december 31-én; szilveszterig lehet választani 2026-ra a kisvállalati adót, a katát, illetve az alanyi mentességet az áfában – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hétfőn.
Jövőre még több cég választhatja a kisvállalati adót (kiva), ugyanis megduplázódik a belépési határ. Bármikor, akár év közben is lehet ugyan a kivára váltani, de a 2025-ös zárás miatt legkésőbb december 31-ig célszerű dönteni és a bejelentést megtenni. A kiva alanyiság kezdő napjával a cégnek ugyanis mindenképp új, önálló üzleti éve kezdődik – hívta fel a figyelmet pénteki közleményében a Nemzeti- Adó- és Vámhivatal (NAV).
Az Európai Unió Bírósága egy nemrég hozott ítéletében[1] az online piactér üzemeltetőinek a GDPR[2] 9. cikke szerinti különleges adatok kezelésével kapcsolatosan fennálló kötelezettségeit, valamint a GDPR és az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv[3] (E-kereskedelmi irányelv) viszonyát vizsgálta. Ítéletében az Európai Unió Bírósága jelentős kötelezettségeket rögzített az online piactereket üzemeltető gazdasági szereplők számára, a GDPR-E-kereskedelmi irányelv viszonyában pedig kimondta, hogy a személyes adatok védelme elsőbbséget élvez az E-kereskedelmi irányelvben rögzített mentességekkel szemben.
Az idei év elejéhez képest jövőre megduplázódik a családi kedvezményként igénybe vehető összeg: január 1-jétől egy gyerek után már havonta nettó 20 ezer, két gyermek esetében gyermekenként 40 ezer, három vagy több gyermeknél pedig gyermekenként 66 ezer forint jár a családoknak – hívta fel a figyelmet közleményében a NAV.
Egy fővállalkozóként tevékenykedő belföldi általánosforgalmiadó-alany társaság az általa nyújtott különféle építőipari szolgáltatások teljesítése során a saját maga által gyártott betonoszlopokat használja fel. A fővállalkozó részére egy alvállalkozóként eljáró belföldi áfaalany partnere a betonoszlopok egyes gyártási folyamatainak (például betonvas elkészítése és vaspántok felhegesztése) az elvégzésére irányuló ügyletet teljesít. A fővállalkozó a legyártott betonoszlopokat az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 142. § (1) bekezdés b) pontja szerinti fordított adózás alá tartozó, ingatlan építésiengedély-köteles létrehozására irányuló, építési-szerelési jellegű szolgáltatásnyújtás teljesítése érdekében használja fel. Kérdésként merül fel, hogy az alvállalkozó által a fővállalkozó részére teljesített ügylet esetében is a fordított adózást kell-e alkalmazni.
December első hetén a Nemzetgazdasági Minisztérium nyilvánosságra hozta a transzferár-nyilvántartásra és a transzferár-adatszolgáltatásra vonatkozó új rendelet tervezetét. A javaslat átfogóan módosítaná a jelenlegi dokumentációs szabályokat, több ponton új elvárásokat határoz meg, ugyanakkor bizonyos területeken könnyítéseket is tartalmaz. A rendelet célja az adminisztratív terhek mérséklése, valamint az adóellenőrzések teljesítményének javítása a hibák egyszerűbb kiszűrése.