A mobilinternet továbbra is kiegészítő szerepet tölt be a magyar háztartások életében, és nem váltotta fel a vezetékes szolgáltatásokat – ez derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2025-ös kutatásából. A felmérés rávilágít arra, hogy a mobilinternet kizárólagos használata elsősorban nem a magasan képzett, jómódú, mobil életformát élő „digitális nomádokra” jellemző, hanem inkább azokra, akik nem tudják megfizetni az otthoni internetet.
Idén is megkönnyíti a lakáskiadással és ingatlanértékesítéssel kapcsolatos jövedelmek bevallását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kérdés-felelet alapú kitöltési módja, amely tavaly debütált az eSZJA rendszerben. A fejlesztés már bizonyított, és most több mint 200 ezer magánszemélynek egyszerűsíti az adminisztrációt – közölte az adóhatóság hétfőn.
Hét évnyi szünet után, 2026. július 1-jétől újra életbe lép a reklámadó Magyarországon. A Grant Thornton legfrissebb elemzése szerint a szabályozás visszatérése kritikus adminisztrációs feladatokat ró a hirdetőkre és a közzétevőkre egyaránt. Mivel az adóév közben tér vissza, a vállalatoknak már most tavasszal fel kell készíteniük belső folyamataikat és szerződéses rendszereiket, hogy elkerüljék a súlyos mulasztási bírságokat és a kettős adózás kockázatát.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) április 20-ától küldi az adószámla-értesítőket a gazdálkodóknak. A mintegy 350 ezer érintett már a levél elején megtalálja a legfontosabb információt: tartozás vagy túlfizetés, azaz fizetni kell vagy visszakérhető az adó – hívta fel a figyelmet pénteken az adóhivatal.
Az Európai Unió Bizottsága minden évben jelentést tesz közzé a tagállamok adózásáról. Sorozatunkban a közelmúltban kiadott 2025-ös jelentés legfontosabb megállapításait ismertetjük. A következő részekben a legfontosabb adófajták bevételi trendjeit tárgyaljuk.
Többszöri halasztás után 2026-ban ismét élessé válik a reklámadó Magyarországon. A 2019 óta 0%-os kulccsal „felfüggesztett” adónem az idei év július 1-jétől újra jelentős pénzügyi és adminisztratív terhet ró a szektor szereplőire, valamint a reklámozó cégekre is. Cikkünkben összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat az adó mértékéről, alapjáról és az érintettek köréről.
Egy belföldi áfaalany társaság a tulajdonát képező, 2 évnél régebben használatba vett ipari ingatlanon olyan átalakításokat, átépítéseket valósított meg, amelyek eredményeként az ingatlan funkciója lakóingatlanra változott. A változásról az illetékes települési önkormányzat a lefolytatott településképi bejelentési eljárás alapján hatósági bizonyítványt állított ki, emellett a változást az ingatlan tulajdoni lapján is átvezették és az ingatlant lakóházként jelölték meg. Kérdésként merül fel, hogy az érintett ingatlan a hatósági bizonyítvány kiállításától számított 2 évig terjedően az áfatörvény alkalmazásában új lakóingatlannak minősül-e, illetve a fenti időszakon belül a társaság köteles-e az ingatlant 5 százalékos mértékű általános forgalmi adóval terhelten értékesíteni. Befolyásolja a fenti ügylet megítélését, hogy a társaság az ingatlanértékesítés tekintetében nem választott adókötelezettséget?
Az önálló környezetvédelmi beruházást foganatosító vállalkozások 2025-ig a fejlesztési adókedvezmény keretein belül élhettek a társasági adó csökkentésének lehetőségével, ha tevékenységük a károsodott környezet javítására irányult (és eleget tettek a jogszabályi feltételeknek). 2026. január 1-jétől azonban új jogcímen vehető igénybe adókedvezmény a környezet helyreállítására irányuló tevékenységek esetén: a környezeti károk felszámolására és más meghatározott környezetvédelmi célra irányuló beruházás, felújítás adókedvezménye jogcímen. Az új adókedvezmény első alkalommal a 2026. adóévre és a 2026. január 1-jétől kezdődően megkezdett beruházásokra alkalmazható.
Szerda éjfélkor jár le a gépjárműadó befizetésének határideje. Még mintegy egymillió autós nem rendezte gépjárműadóját – figyelmeztetett kora reggel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
A pénzforgalmi szemléletű adóelszámolás bevezetésére a kisvállalkozások adókötelezettségeinek könnyítése és a likviditási helyzetük javítása érdekében került sor a 2010/45/EU tanácsi irányelv figyelembe vételével, mely a tagállamok részére biztosította a jogosultságot, hogy egy választható rendszer keretei közt, a meghatározott éves árbevételt meg nem haladó áfa-alanyok részére lehetővé tehetik, hogy az adókötelezettségüket az ügylet pénzügyi teljesítésének (ellenérték megfizetésének) időpontjáig elhalaszthassák.