Az Európai Unió Bizottsága minden évben jelentést tesz közzé a tagállamok adózásáról. Sorozatunkban a közelmúltban kiadott 2025-ös jelentés legfontosabb megállapításait ismertetjük. A következő részekben a legfontosabb adófajták bevételi trendjeit tárgyaljuk.
Az Európai Unió Tanácsa egy évre felfüggesztette az uniós mezőgazdasági termelésben használt nitrogénalapú műtrágyákra – köztük a karbamidra és az ammóniára – kivetett vámtarifákat – közölte az uniós tanács pénteken.
Társaságunk 2018-ban bejelentést tett az adópolitikáért felelős miniszterhez fejlesztési adókedvezmény érvényesítésére jogosító beruházás megvalósítása kapcsán. Az adókedvezményt első ízben a beruházás üzembehelyezésének adóévében, 2020-ban vettük igénybe. Az adókedvezmény teljes összegét még nem „hívtuk le”, van még érvényesíthető összeg. A 2025-ös társaságiadó-alapunk azonban negatív, így a 2529 jelű bevallásba fejlesztési adókedvezményt nem tudunk beállítani. Helyes-e az az értesülésünk, hogy ebben az esetben is kell adatot szolgáltatni a 2529 jelű bevallásban a fejlesztési adókedvezménnyel kapcsolatosan? A 2024-es adóévben is hasonló volt a helyzet, ugyanis akkor sem tudtuk igénybe venni a fejlesztési adókedvezményt, adatszolgáltatási kötelezettségünk akkor – tudomásunk szerint – nem volt.
Az adók közép- és hosszútávon történő átalakítását tartotta lehetségesnek a miniszterelnök, akit a különadók sorsáról kérdeztek csütörtökön Bécsben, miután tárgyalt Christian Stocker osztrák kancellárral.
Kármán András pénzügyminiszter felmentette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bűnügyi és rendészeti elnökhelyettesi posztjáról Demeter Tamás pénzügyőr altábornagyot szerdán.
Egy általánosforgalmiadó-alanynak nem minősülő belföldi magánszemély egy személyszállítási szolgáltatást nyújtó cég automatájából bérletet vásárolt. A magánszemélynek az automata használata során lehetősége volt arra, hogy a számlakibocsátás iránti igényét előzetesen jelezze, azonban ezt figyelmetlenségből elmulasztotta, és így az automata számviteli bizonylatot nyomtatott ki. A magánszemély a számlakibocsátás iránti utólagos igényét még aznap jelezte a szolgáltató ügyfélszolgálatán, azonban a kérését megtagadták, arra való hivatkozással, hogy a szolgáltató a számlakibocsátásra vonatkozó előzetes jelzés hiányában az áfatörvény szerinti bizonylatolási kötelezettségének az automata útján kinyomtatott számviteli bizonylattal már eleget tett és nem köteles utólagosan számlát kibocsátani. Igaza van a szolgáltatónak?
A beruházásokra vonatkozóan gyakran alkalmazott kedvezmény a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 7. § (1) bekezdés zs) pontjában nevesített adózás előtti eredményt csökkentő tétel, amely bár nem újkeletű jogintézmény, mégis időről időre felmerülnek olyan tipikus kérdések az alkalmazásával kapcsolatban, amelyeket érdemes csokorba szedni. Négyrészes cikksorozatunkban erre vállalkozunk.
Az szja-bevallás határideje szerda éjfél, aki eddig nem nézte meg, és nem fogadta el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által készített bevallási tervezetét, annak a határidő lejártával ez automatikusan bevallássá válik – közölte a hatóság szerdán.
Nemzetközi ügyletekben, továbbá a hazai társaságok egymás közötti tranzakciói során számos esetben az ellenértéket forinttól eltérő külföldi fizetőeszközben állapítják meg az ügyletben részvevő Felek és a kapcsolódó számlát is ennek megfelelően állítják ki. Ezen ügylettípusok gyakoribb előfordulása miatt érdemes áttekinteni a rájuk vonatkozó sajátos adóalap-meghatározási és számlakiállítási szabályokat.
Júliusban új vámszabály lép életbe, amely jelentősen átalakítja az egyablakos rendszerben működő e-kereskedelmet. Mivel az unión kívül működő online kereskedők, digitális piacterek és platformok adják az uniós e-kereskedelmi import jelentős hányadát, az új szabály közvetlenül a piac legnagyobb szereplőit érinti. Dr. Horváth Zoltán, a WTS Klient szakértőjének írása.