Tisztázzuk a fogalmak közötti különbséget, és elmondjuk, melyik milyen kapcsolatban áll a szolgálati idővel.
A nyugdíj rögzítése, azaz a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása nagyon hasznos lehetőség a legnagyobb összegű nyugdíj elérése érdekében.
Amennyiben a részmunkaidőben való foglalkoztatásnál a kereset eléri a minimálbér összegét, a nyugdíj szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a kereset alapjául szolgáló munkavégzés nem teljes munkaidőben történik.
Mivel a szolgálati idő hossza meghatározó jelentőségű a nyugdíj jogosultság és a nyugdíj összege szempontjából is, mindenkinek nagyon fontos, hogy minél több szolgálati időt gyűjtsön aktív élete folyamán.
Az év végi bér- és adótervezési időszakban a vállalatok egyre nagyobb figyelmet fordítanak a költségek optimalizálására – ebben pedig a távmunka és a hibrid munkarend jogi és adózási kérdései is kulcsszerepet játszanak. A pandémia óta megszokott rugalmas munkavégzés továbbra is velünk maradt, de a legtöbb munkáltató és munkavállaló még mindig bizonytalan abban, mikor számít valaki távmunkásnak, és mikor „csak” home office-ban dolgozik. A különbség azonban jogilag és adózási szempontból is döntő lehet – hívja fel a figyelmet a Niveus.
2026. január 1-jétől a vonatkozó jogszabály alapján emelkedik az egészségügyi szolgáltatási járulék összege. Ez elsődlegesen azokat érinti, akik Magyarországon az érvényes társadalombiztosítási szabályok alapján nem minősülnek biztosítottnak.
Mivel a nyugdíj összegének ismételt megállapítása magasabb összegű ellátás érdekében igen kecsegtető lehetőség, folyamatosan sokan érdeklődnek ennek feltételeiről. Sok tévhit is jelen van a lehetőséggel kapcsolatban. Ismertetjük a szabályokat.
Egy friss kormányrendelet az egészségügyi szolgáltatónál, illetve egészségügyi dolgozóként más költségvetési szervnél fennálló jogviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjasok esetében is mentesítést ad a nyugdíj folyósításának szüneteltetése alól.
Az adategyeztetési eljárás során mód van az EGT-tagállamokban szerzett szolgálati idők igazoltatására is, amelyhez a magyar nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv segítséget nyújt.
Egyértelműen szükség van az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári megtakarítások után igénybe vehető szja-visszatérítés szabályainak változtatására a hazai lakosság és a szakértők szerint is; a nyugdíjkasszákat pedig vonzóbbá tenné, ha a megtakarítások egy részét a jövőben is fel lehetne használni lakáscélra. Az idei Pénztárkonferencián megkérdezett szakértők kétharmada arra számít, hogy az idén 100-150 milliárd forint áramolhat ki a nyugdíjpénztárakból lakóingatlan-vásárlásra, felújításra, hiteltörlesztésre.