Hírek

Az Szja tv. 1. számú melléklet 8.24. pontja szerint a nem pénzben kapott juttatások közül adómentes a munkáltató által a munkavállaló magánszemélynek adott munkaruházati termék.

Az Szja tv. 1. számú melléklet 9.2. pontja alapján munkaruházati termék:
a) a törvényben vagy törvényi felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban előírt módon és feltételekkel rendszeresített egyenruha, formaruha, védőruha, munkaruha, valamint tartozékai;
b) az olyan öltözet és tartozékai, amelyet a munkavállaló egészségének védelme, a munkakörén, feladatainak ellátásán kívül hordott ruházatának megóvása céljából az adott munkakörben, a feladat ellátása közben visel, feltéve, hogy a körülményekből megállapíthatóan a munkaruházati termék használata nélkül a munkavállaló egészsége veszélyeztetett, illetőleg a ruházat nagymértékű szennyeződése, gyors elhasználódása következik be;
c) az egyenruha, a formaruha, a védőruha és a munkaruha, valamint tartozékai:
ca) a közúti közlekedés területén az utasokkal, ügyfelekkel közvetlen kapcsolatot tartó munkakörben, a műszaki, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben,
cb) a vízi közlekedés területén az utasokkal, ügyfelekkel közvetlen kapcsolatot tartó munkakörökben, a műszaki, nautikai, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben, a hajózási vállalat vezetésében a forgalmi, kereskedelmi és a közönség-kapcsolattartók, illetve a hajózást képviselők munkaköreiben,
cc) a légi közlekedés területén az utasokkal, ügyfelekkel kapcsolattartó munkakörökben, a műszaki, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben, a légiforgalmi irányítás munkaköreiben,
cd) a posta és távközlés területén az ügyfelekkel, illetve szolgáltatást igénybe vevőkkel közvetlen kapcsolatban lévők munkaköreiben, a műszaki, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben,
ce) a vízügy területén a gát- és csatornaőri munkakörökben, valamint a műszaki, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben;
d) a kifejezetten jelmezszerű öltözet (így különösen: a kosztümös színielőadások jelmezei), a szolgáltatási tevékenységet végzők (portás, pincér, sportjátékvezető, kegyeleti szolgáltatást végző stb.) megkülönböztető jellegű ruházata és tartozékai, amely az adott munkaköri feladat ellátásán kívüli viseletre alkalmatlan.
Minthogy a kérdésben foglaltak alapján feltételezhető, hogy az „igényes” és „változatos” öltözet az adott munkaköri feladat ellátásán kívüli viseletre is alkalmas lehet, illetve az nem megkülönböztető jellegű ruházatot feltételez, a fenti említett előírások alapján adómentesség nem merül fel.
Következő lépésként azt kell megvizsgálni, hogy az Szja tv. 4. § (2a) bekezdése jelen esetben alkalmazható-e. Eszerint nem keletkezik bevétel valamely személy által a tevékenységében közreműködő magánszemély részére biztosított olyan dolog (eszköz, berendezés, jármű, munkaruházat stb.) használatára, szolgáltatás (világítás, fűtés stb.) igénybevételére tekintettel, amelynek használata, igénybevétele a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként történik, abban az esetben sem, ha a dolog, a szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas, és a tevékenység hatókörében történő hasznosítás, használat, igénybevétel mellett egyébként az igénybevétel során nem zárható ki a magáncélú hasznosítás, használat, igénybevétel, kivéve, ha e törvény a hasznosítást, használatot, igénybevételt vagy annak lehetőségét adóztatható körülményként határozza meg.
Ha a ruházat bt. általi biztosítása az ügyvezető részére igazolhatóan a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként történik, akkor a juttatás szokásos piaci értéke nem minősül az ügyvezető bevételének.
Ugyanakkor fontos, hogy az Szja tv. 1. § (4) bekezdése alapelvként rendelkezik arról, hogy az adókötelezettséget, az adó mértékét befolyásoló, a magánszemély adójának csökkenését eredményező eltérő szabály, adókedvezmény annyiban alkalmazható, illetőleg érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló szerződés, jogügylet, más hasonló cselekmény tartalma megvalósítja az eltérő szabály, az adókedvezmény célját. Az alkalmazhatóságot, illetőleg érvényesíthetőséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Ennek jegyében, a jogviták elkerülése érdekében, javasoljuk, hogy munkaruházati terméket a kifizető vásárolja meg, és a termék tulajdonjoga ne szálljon át a munkavállalóra.
Ha az Szja tv. 4. § (2a) bekezdés a) pontja nem lenne alkalmazható, akkor az ügyvezetőnek juttatott ruházat szokásos piaci értéke az ügyvezető gazdasági társaságban fennálló jogviszonya szerint, azaz nem önálló tevékenységből származó jövedelemként lenne adóköteles.
A kérdés és a válasz az Adó szaklap 2026/3–as számában jelent meg.