Hírek

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) rendelkezik a termékexportról. Az Áfa tv. 98. § azokra az ügyletekre tartalmaz adómentesítő szabályt, amikor a termék az értékesítés eredményeként végleges rendeltetéssel harmadik országba átkerül. Ezt az ügylettípust termékexportként is szokás nevezni. A következőkben a termékexport szabályait, érdekességeit mutatjuk be, utalva a Közösségen belüli adómentes értékesítés szabályaira is.
Jogszabály
Az Áfa tv. 98. § (1) bekezdése szerint mentes az adó alól a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése a Közösség területén kívülre, feltéve, hogy a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását
a) az értékesítő maga vagy – javára – más végzi;
b) a (3) és (4) bekezdésben, illetőleg a 99. és 100. §-ban meghatározott további feltételek szerint a beszerző maga vagy – javára – más végzi.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy
a)   a termék Közösség területéről való elhagyásának tényét, amelynek az értékesítés teljesítésekor, de legfeljebb a teljesítés napját követő 90 napon belül kell megtörténnie, a terméket a Közösség területéről kiléptető hatóság, vagy az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. november 24-i (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet 334. cikk (1) bekezdés c) pontja alapján a kiviteli hatóság igazolja, valamint
b) az a) pontban említett határidőn belül az értékesített terméket rendeltetésszerűen ne használják, egyéb módon ne hasznosítsák, ide nem értve a kipróbálást és a próbagyártást.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja – a 99. és 100. §-ban meghatározott eltéréssel – abban az esetben alkalmazható, ha ezzel összefüggésben a beszerző nem telepedett le belföldön, letelepedés hiányában pedig, ha lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nincs belföldön.
(4) A (3) bekezdéstől függetlenül nem alkalmazható az (1) bekezdés szerinti adómentesség abban az esetben, ha a beszerző kiránduló hajó, turista repülőgép vagy magánhasználatra szolgáló közlekedési eszköz felszerelését (tartozékát), valamint az üzemeltetéshez, ellátáshoz szükséges terméket maga fuvarozza el.
(5)   Amennyiben a termék értékesítése során az adó alóli mentesség kizárólag a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel teljesítése hiányában nem alkalmazható, azonban a termék az értékesítés teljesítését követő 360 napon belül elhagyja a Közösség területét, és ezt a tényt a (2) bekezdés a) pontja szerinti hatóság igazolja, az adóalany jogosult az ezen termékértékesítését terhelő fizetendő adóval megegyező összegben csökkenteni a fizetendő adóját. A fizetendő adó csökkentésének feltétele az ügylet teljesítését tanúsító számla megfelelő módosítása.
A termékexport adómentességének több feltétele is van.
a) Az első feltétel, hogy a termék értékesítése a Közösség területén kívülre úgy történjen meg, hogy a termék feladását vagy fuvarozását az értékesítő maga vagy az ő megbízása alapján más végezze.
Lehetőség van azonban az adómentesség érvényesítésére abban az esetben is, ha a termék harmadik országba történő fuvarozását a beszerző maga, vagy az ő megbízása alapján más végzi, ugyanakkor ez esetben az export-adómentesség csak akkor érvényesül, ha a beszerző – ezen beszerzésével összefüggésben – Magyarországon nem telepedett le. Az adómentességnek nem akadálya az olyan beszerző által végzett fuvarozás, aki Magyarországon adószámmal rendelkezik, de egyebekben nem letelepedett. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a termékexport kapcsán a terméket a beszerző fuvarozza, vagy fuvaroztatja el, akkor az ügylet kizárólag abban az esetben lehet export címén adómentes, ha a beszerző belföldön nem letelepedett vagy letelepedett ugyan, de a beszerzése nincsen összefüggésben a belföldi letelepedésével. Amennyiben a beszerző belföldön letelepedett és a harmadik ország felé értékesített terméket ő, vagy az ő megbízás alapján más fuvarozza, akkor a termékértékesítés nem lehet adómentes még akkor sem, ha annak egyébként egyéb feltételei fennállnának.
b) További feltételek még, hogy a termék Közösség területéről való elhagyásának tényét a terméket a Közösség területéről kiléptető hatóság igazolja, amelynek az értékesítés teljesítésekor, de legfeljebb a teljesítés napját követő 90 napon belül teljesülnie kell. Fontos, hogy a termék 90 napon belül hagyja el a Közösség területét, ugyanis amennyiben a kiléptetésre nem 90, hanem 360 napon belül kerül sor, akkor számlával egy tekintet alá eső bizonylat kiállítása szükséges majd az ügylet teljesítésekor. A termékexport adómentességéhez szükséges, hogy az értékesítő rendelkezzen a Közösség területéről kiléptető hatóság igazolásával, vagy a kiviteli hatóság igazolásával arra vonatkozóan, hogy a termék igazoltan elhagyta a Közösség területét. Feltétel, hogy a termék az értékesítés közvetlen következményeként kerüljön kiléptetésre, ideértve, hogy a termék használatára, hasznosítására nem kerülhet sor az értékesítés és a kiléptetés között.
Sokszor a gyakorlatban összekeverésre kerülhet a Közösségen belüli adómentes értékesítés és a termékexport szabálya. Bár mindkét esetben a termék az országot elhagyja, azonban más-más szabályok irányadóak. Exportról csak az Áfa tv. 98. § esetén beszélhetünk. A kiszállításra nyitva álló határidő (90-360 nap) csak az export esetén alkalmazható. A kiszállítás igazolására export esetén a kiléptető hatóság vagy a kiviteli hatóság igazolása szükséges. Nem elegendő fuvarokmányokkal igazolni azt, hogy a termék elhagyta a Közösség területét, hanem az is szükséges, hogy az exportáló rendelkezzen a termék vámhatósági kiléptetését igazoló dokumentummal vagy a kiviteli hatóság igazolásával. Amennyiben a kiléptetés EV-okmánnyal történik, akkor az export ténye ennek egy példányával, illetve, ha a kiléptetésre elektronikus úton kerül sor, akkor pedig a vámhatóságtól származó megfelelő igazolással támasztható alá.
Az Áfa tv. 98. § szerint az adómentesség alkalmazásának további feltétele, hogy a 90 napon belüli kiléptetés időszaka alatt a terméket rendeltetésszerűen ne használják, egyéb módon ne hasznosítsák, kivétel a kipróbálás és a próbagyártás. Ez tehát azt jelenti, hogy akkor sem alkalmazható az Áfa tv. 98. § (1) bekezdése, ha a terméket a termékértékesítés teljesítésétől számított 90 napon belül ugyan a vámhatóság kilépteti, azonban az értékesített termék ezen időtartamon belül belföldön rendeltetésszerű használata megvalósul.
Abban az esetben, ha a termék kiléptetése 90 napon belül nem történik meg, azonban utóbb, a teljesítést követő 360 napon belül mégis elhagyja a Közösség területét, úgy az adómentesség érvényesíthető a termékértékesítésre, feltéve, ha kizárólag az időkorlát eredménytelen eltelte miatt nem alkalmazható az adómentesség. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a 90 nap elteltével a kiléptetésre szolgáló határidő meghosszabbodik 360 napra. Az adómentesség törvényi feltétele továbbra is a teljesítéstől számított 90 nap, így, ha ezen időtartamon belül nem történik meg a kiléptetés, úgy az adómentesen kiállított számlát az Áfa tv. 170. §-a szerinti számlával egy tekintet alá eső okirattal módosítani kell. A módosítás eredményeként a számla – tekintettel arra, hogy az ügylet belföldön minősül teljesítettnek – belföldi adómértékkel megállapított adómértéket kell, hogy tartalmazzon.
2014. január 1-jétől az Áfa tv. 98. § kiegészült egy új bekezdéssel, mely szerint abban az esetben azonban, ha a termék kiléptetése megtörténik a teljesítést követő 90 napon túl, de nem később, mint a teljesítést követő 360. nap, úgy az értékesítő adóalany jogosult az ezen termékértékesítését terhelő fizetendő adóval megegyező összegben csökkenteni a fizetendő adóját. A fizetendő adó csökkentésének feltétele az ügylet teljesítését tanúsító számla megfelelő módosítása, vagyis az adókötelesre módosított számla ismételt módosítása szükséges. A módosító számla kiállítása után a kiléptetési bizonylat birtokában az adókötelezettség csökkenése az Áfa tv. 153/B. §-a alapján abban az adómegállapítási időszakban vehető figyelembe, amikor a módosító okirat a vevő személyes rendelkezésére áll.
A Közösségen belüli adómentes értékesítés esetén a (Áfa tv. 89. §) a közös hozzáadottértékadórendszerről szóló 2006/112/EK irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról szóló 282/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet 45.a cikkének megfelelően történhet.
Fuvaroz(tat)ás jelentősége
Az ügylet teljesítése miatt nézni szükséges, hogy ki fuvaroz vagy fuvaroztat.

Az adómentesség feltétele, hogy a terméket az eladó vagy az ő megbízásából más fuvarozza el a Közösség területéről. Ebben az esetben se a vevő személyét tekintve, se a fuvarozott termék kapcsán nincs korlátozó rendelkezés, így például, ha az eladó fuvaroz vagy fuvaroztat, úgy az Áfa tv. 98. §-a szerinti adómentes termékexport magánszemély vevő esetén is megvalósulhat.
Bizonyos feltételek megvalósulása esetén az adómentességnek az sem korlátja, ha a vevő vagy az ő megbízásából más fuvarozza a terméket.

Abban az esetben, ha a vevő fuvaroz(tat), úgy az adómentesség további feltétele, hogy
– a beszerző ne legyen ezzel összefüggésben letelepedett Magyarországon (letelepedés hiányában lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye se legyen belföldön). Az „ezzel összefüggésben” fordulat alapján nemcsak abban az esetben felel meg az adómentesség feltételeinek a beszerző, ha egyáltalán nem rendelkezik letelepedéssel Magyarországon, hanem abban az esetben is, ha ugyan rendelkezik letelepedéssel (telephellyel), azonban az adott exportértékesítés nincs összefüggésben a belföldi letelepedéssel. Nem akadálya az adómentességnek, ha a vevő belföldön adóregisztrációs számmal rendelkezik. Abban az esetben, ha az eladó fuvaroztat, úgy az adómentesség szempontjából nem bír jelentőséggel az, hogy a vevő rendelkezik-e belföldön telephellyel vagy ez a telephellyel érintett-e az exportértékesítés során.
– az adott termék nem lehet kirándulóhajó, turistarepülőgép vagy magáncélú közlekedési eszköz tartozéka vagy az üzemeltetéséhez szükséges termék. Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha a vevő fuvaroz és a vevő nem letelepedett Magyarországon, de a beszerzett termék a fentiek közé tartozik, úgy az értékesítés nem minősül az Áfa tv. 98. §-a szerint adómentesnek. Előfordulhat, hogy a korlátozás alá eső termékeket az értékesítő fuvarozza, úgy az adómentesség alkalmazása során nem érvényesül korlátozás.
– amennyiben a vevő nem adóalany, akkor az Áfa tv. 100. §-a értelmében abban az esetben illeti meg a közvetlen adómentesség, ha a vevő közhasznú tevékenységet folytató személy, szervezet, amely a terméket igazoltan kizárólag a Közösség területén kívül végzett humanitárius, karitatív vagy oktatási tevékenységéhez használja, egyéb módon hasznosítja.
Amennyiben a termék magánszemély vevő által kerül elfuvarozásra, akkor az adómentesség a külföldi utasra vonatkozó, Áfa tv. 99. § rendelkezéseinek való megfelelés esetén valósulhat meg.
Közösségen belüli adómentes ügylet vagy export, vagy egyik sem?
Sokszor elég érdekes ellenőrzési esetekkel találkozhatunk. Adózó a vizsgált évben 27 db számlát állított ki általános forgalmi adó felszámítása nélkül, mint szállító egy horvát cég, vevő részére. A számlákban megjelölte, hogy az áruk a számlák kiegyenlítéséig tulajdonát képezik. Az áruk címzettje a J. E. szlovéniai cég volt. A számlákhoz tartozó CMR-ek szerint a fuvarozást egy másik szlovén cég végezte, melyet a J. E. bízott meg. Feladóként adózó került megjelölésre, míg átvevőként a fenti szlovén cég. A fentieken túlmenően adózó még 3 számlát állított ki a horvát cégnek, mely számlák szintén nem tartalmaztak általános forgalmi adót. A számlákban egyéb adatként feltüntetésre került, hogy a címzett a M. szlovén cég. A CMR-ek szerint a feladó adózó, az átvevő nevénél tüntették fel a szlovén céget, illetőleg a horvát céget is azzal, hogy az áru kiszolgáltatási helye Szlovénia. Az adóhatóság a tényállás tisztázása érdekében megkereste a szlovén, illetve a horvát adóhatóságokat, majd az egyéb iratok együttes összevetése alapján azt állapította meg, hogy az ügyletben a szlovén adóalanyok voltak a végső vevők. A szlovén adóalanyok azonban a horvát adóalannyal kötöttek szerződést, számlákat tőle fogadtak be, a magyar adóalannyal való kapcsolatról nem tudtak.
A fentiek alapján az elsőfokú adóhatóság határozatával 6 453 000 Ft jogosulatlan visszaigénylést állapított meg adózó terhére, mely után az adóbírság kiszabását mellőzte. Hangsúlyozta, hogy a fenti ügyletek nem feleltek meg Áfa. tv. 98. § (1) bekezdésében meghatározott exportértékesítésnek, mivel adózó nem tudta igazolni, hogy az áru elhagyta a Közösség területét az értékesítést követő 90 napon belül. Adózó által bemutatott CMR-ek, illetőleg a szlovén és horvát adóhatóság válaszai alapján ugyanis kétséget kizáróan megállapítható, hogy adózó termékértékesítésének következtében az áru Közösségen belülre, Szlovéniába került.
Az adóhatóságnak a bevallás adatai, adózói szerződések, nyilatkozatok, és a külföldi hatósági megkeresések eredménye alapján kellett állást foglalnia abban a kérdésben, hogy az adózó által kiállított számlák, illetve a bevallás adatai helytállóak-e. Adórendszerünk az önadózásra épül, vagyis adózónak kell eldöntenie a számla kiállításakor az általa végzett termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás jellemzői alapján, hogy általános forgalmi adót számít-e fel, vagy sem, és ezt bevallásaiban is szerepeltetni kell. Adózó egyébként a számlák vonatkozásában önellenőrzést nyújtott be, és ebben Közösségen kívüli értékesítésként tüntette fel termékértékesítéseit. Bevallás ellenőrzésekor az adóhatóság a bevallásban foglaltak valódiságát, az abban foglalt gazdasági események megtörténtét vizsgálja, és e körben az adózás rendjéről szóló törvény alapján a tényállás tisztázási és bizonyítási kötelezettség terheli. Ennek tett eleget, mikor adózó számláiban foglalt gazdasági eseményeket ellenőrizte különös tekintettel arra, hogy a számlákban foglaltak és adózó által a rendelkezésére álló szerződések, nyilatkozatok egymásnak ellentmondóak voltak, hiszen adózó számláiban és bevallásában exportértékesítést állított be, ezzel szemben azt nyilatkozta, hogy ténylegesen Közösségen belüli termékértékesítés zajlott a felek között a horvát fél közvetítése alapján.
A rendelkezésre álló bizonyítékok és az adóhatósági megkeresések eredménye alapján azonban ez nem volt megállapítható. A szlovén cégek adózói termékértékesítést nem ismerték el, azt állították, hogy az árut a horvát cégtől szerezték be, és ennek figyelembevételével számolták el a fizetendő adó összegét. Ezt követően az adóhatóságnak már csak azt kellett vizsgálnia, hogy adózó bevallásában beállított Közösségen kívüli értékesítés valóságban végbement-e, és az adózó az Áfa. tv. 89., 98. §-ában foglalt törvényi feltételek bármelyikét teljesítette-e. Helytállóan jutott arra a következtetésre az adóhatóság, hogy a fentiekben említett jogszabályhelyek egyikében foglalt feltétel sem valósult meg adózó esetében. Az Áfa. tv. 98. §-a szerint az adó alóli mentesség feltétele, hogy a termék a Közösség területét elhagyja, a termék Közösség területéről történő kiléptetését adózó igazolja. Ez a jelen esetben nem történt meg, hiszen a termékek nem Horvátország felé kilépve hagyták el az országot, hanem közvetlenül Szlovéniába kerültek fuvarozásra. A Közösségen belüli termékértékesítés pedig azért nem valósulhatott meg, mert adózó számláiban nem ez a tény került feltüntetésre, ott vevőként a horvát cég került rögzítésre. Így sem az Áfa. tv. 89. §, sem a 98. §-ban foglaltak az adómentes értékesítés igazolásához szükséges feltételek adózó esetében nem álltak fenn.
A fentiek alapján az adóhatóságnak az Áfa. tv. 25-27. § szabályinak alkalmazásával kellett megállapítani a teljesítés helyét, amely Magyarország volt, ekként a termékértékesítés után általános forgalmi adó fizetési kötelezettsége keletkezett adózónak. Nem valósulhat meg Közösségen belüli termékértékesítés, ha a termék ugyan Közösségen belüli tagállamba került kiszállításra, de a számla nem tagállami vevő részére került kiállításra [Áfa tv. 89. §, 98. § (1) bekezdés, 25-27. §].
The post Termékexport vagy közösségen belüli adómentes értékesítés? appeared first on Adó Online.