Hírek

Releváns jogszabály:
– 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

Személyi jövedelemadó
Termőföld haszonbérbe adása
Az Szja tv. 3. § 53. pontja szerint termőföld haszonbérbeadásának minősül a termőföld, illetve halastó magánszemély tulajdonosa vagy haszonélvezője által egy vagy több évre, írásban kötött megállapodás alapján, ellenérték fejében a föld használati jogosultságának mező-, erdőgazdasági, illetve halászati hasznosításra történő átengedése. Ugyan a halastó nem minősül termőföldnek, de annak bérbeadása esetén az idevonatkozó rendelkezéseket lehet alkalmazni.
Az Szja tv. 17. § (4) bekezdésében foglaltak alapján a magánszemély termőföld-bérbeadásból származó bevételének – ha az nem adómentes – egésze külön adózó jövedelemnek minősül, amelynek bevallására és a jövedelmet terhelő adó megfizetésére vonatkozó szabályokat az Szja tv. 73. §-a határozza meg.
Amennyiben a magánszemély termőföldet ad bérbe, és a bérbeadás nem minősül adómentesnek (például a bérleti szerződés időtartama nem éri el az 5 évet), akkor 15 százalék személyi jövedelemadó megfizetésére köteles a termőföld bérbeadásából származó bevétele után. Adókötelezettség esetén a bevétel egészét kell jövedelemnek tekinteni, vagyis e bevétellel szemben költséget elszámolni nem lehet. A jövedelem utáni adót az önkormányzati adóhatósághoz kell bevallani és befizetni.
A jövedelem bevallásának és az adó befizetésének módjáról az Szja tv. 73. §-a rendelkezik.
A föld bérbeadásából származó jövedelem (ideértve a földjáradékot is) adóztatása a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság feladata. Az ebből származó valamennyi bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg, és az az önkormányzattól nem vonható el.
A föld bérbeadásából származó – az Szja-törvényben meghatározott – jövedelem adóját a magánszemélynek kell megállapítania, továbbá a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóságnál kell bevallania és megfizetnie (önadózás). A bevallást a magánszemélynek az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a jövedelem megszerzésének évét követő év március 20-áig kell teljesítenie. Amennyiben a magánszemély több önkormányzat illetékességi területén szerez bevételt föld bérbeadásából, az adóbevallást és adófizetést önkormányzati adóhatóságonként külön-külön kell teljesíteni. A főváros esetében a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság alatt a fővárosi önkormányzat főjegyzőjét kell érteni.
Nem kell adóbevallást tennie annak a magánszemélynek, akinek föld bérbeadásából származó jövedelme kizárólag kifizetőtől származik, és a kifizető az adót levonta, vagy a föld bérbeadásából származó jövedelme mentes az adó alól.
Amennyiben a föld bérbeadásából származó bevétel kifizetőtől származik, az adót a kifizető állapítja meg, vonja le, vallja be és fizeti meg. A levont adóról a kifizetőnek az adóbevallást a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz az adóévet követő év február 25-éig kell benyújtania.
Nem terheli a kifizetőt haszonbérbe adás esetén az adómegállapítási kötelezettség, ha a magánszeméllyel az adómentesség feltételéül szabott időtartamra kötött haszonbérleti szerződést.
A kifizetőnek a föld bérbeadásából származó jövedelemből levont adót a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz kell átutalnia a kifizetést követő hó 12. napjáig.
Abban az esetben, ha a magánszemélynek föld bérbeadásából olyan nem adómentes bevétele keletkezik, amely nem kifizetőtől származik, vagy a kifizető az adót levonni elmulasztotta, vagy a kifizető a bérleti díjat természetben fizette meg, a vagyoni érték után az adót a magánszemélynek a jövedelem megszerzésének negyedévét követő hó 12-éig kell megfizetnie.
Amennyiben az adómentesség feltételéül szabott időtartamra kötött bérleti szerződés ezen időtartam lejárta előtt adófizetési kötelezettséget keletkeztető módon megszűnik, az adót a magánszemélynek az Szja-törvény rendelkezése szerint kell megállapítania, bevallania és megfizetnie. Ez egyben késedelmipótlék-fizetési kötelezettséggel is jár, mivel az adót az egyes adóévekre kell megállapítani és a késedelmes adófizetés teljesítése szankciót von maga után.
A kifizetőnek az általa kifizetett bérleti díjról és a levont adóról a magánszemély részére igazolást kell kiadnia. Adókötelezettség esetén az e jogcímen megszerzett bevételt a bevételi nyilvántartásba kell bejegyezni. (A bevételi nyilvántartást nem kell hitelesíttetni). Nem kell bevételi nyilvántartást vezetni, ha a termőföld bérbeadásából származó bevétel kizárólag kifizetőtől származik. Ebben az esetben a magánszemély a bevételével összefüggő nyilvántartási kötelezettségét a kifizető által kiállított igazolás megőrzésével teljesíti.
A termőföld bérbeadásából származó jövedelem adómentességére vonatkozó szabályokat az Szja tv. 1. számú melléklet 9.4. pontja tartalmazza, amely szerint adómentes a termőföld bérbeadásából származó bevétel, ha a termőföld haszonbérbe adása alapjául szolgáló, határozott időre kötött megállapodás (szerződés) alapján a bérlet időtartama az 5 évet (az adómentesség feltételéül szabott időtartam) eléri. Az adómentesség megállapításakor az írásban megkötött bérleti szerződés időtartama az irányadó.
Abban az esetben, ha a mentesség alapjául szolgáló szerződés az adómentesség feltételéül szabott időtartamon belül bármely okból megszűnik – kivéve, ha az a szerződő feleken kívül álló ok miatt következik be, illetve, ha a haszonbérleti szerződés azonnali hatályú felmondására kerül sor –, akkor a magánszemély köteles a korábban meg nem fizetett adót késedelmi pótlékkal növelt összegben a szerződés megszűnése éve kötelezettségeként megállapítani, bevallani és megfizetni (Szja tv. 1. számú melléklet 9.4.2. alpont).
Termőföld értékesítése
A termőföld nem minősül kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek. Ez azt jelenti, hogy ha az őstermelő eladja a földjét, akkor a föld eladási ára nem lesz része az őstermelői tevékenységből származó bevételnek, hanem az ingatlanértékesítésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, vagyis a szerzés évét követő 5 éven túli értékesítés esetén adómentes lesz e bevétel az évek múlása miatt.
Az Szja tv. 62. § (4) bekezdése szerint az ingatlan, ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmet az évek múlására tekintettel az alábbi módon kell megállapítani: amennyiben az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő 5 évben történik, akkor a jövedelem a számított összeg (azaz a bevétel és a költség különbségének)
– 100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben,
– 90 százaléka a megszerzés évét követő második évben,
– 60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben,
– 30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben,
– 0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és további évben.
A 2019. évben vagy korábban vásárolt ingatlanok esetében „elfogy” a jövedelem, azaz a 2024. évi értékesítés adómentes lesz.
Adómentességek
Speciális adómentes szabály vonatkozik a társas vállalkozás által a tagjának juttatott bevételre, amely a családi mezőgazdasági társaságoknál is alkalmazható. Az adómentes rendelkezések szerint az az összeg, amelyet a társas vállalkozás tagja kap
a) a termőföld használati jogosultságának mező-, erdőgazdasági hasznosítás céljából történő átengedése címén;
b) a társas vállalkozástól, jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, költségek fedezetére vagy fejlesztési célra adott támogatásnak nem minősülő mezőgazdasági támogatás címén;
c) támogatásként, a termőföld-vásárlással kapcsolatos jelzáloghitele törlesztéséhez, feltéve, hogy a termőföld mező-, erdőgazdasági hasznosítás céljából a juttatással érintett törlesztési időszakban a társas vállalkozás használatában áll, és arra a törlesztési időszakra, amelyre e juttatást a tag kapja, az adott földterület után az a) pont szerinti juttatásban nem részesül;
d) támogatásként, termőföld vásárlásához, feltéve, hogy a termőföldet mező-, erdőgazdasági hasznosítás céljára legalább 15 évig ingyenesen a társas vállalkozás használatába adja. [Itt kell megjegyezni, hogy a termőföldet vásárlónak a Földforgalmi tv. 3. § (1) bekezdésében foglalt földhasznosítási kötelezettségét minden estben meg kell tartania, a termőföld használatának átengedése csak a Földforgalmi tv. 3. § (2) bekezdésében foglalt esetekben lehetséges. A társas vállalkozás által tagjának termőföldvásárlásra nyújtott személyi jellegű egyéb kifizetés adómentessége tehát csak a Földforgalmi tv. előírásainak és az szja-törvényben foglalt adómentességi feltételek együttes teljesítése esetén érvényesíthető.]
A társas vállalkozás által a tagjainak juttatott, a)–d) pontok szerinti adómentes összegek több tagnak történő juttatás esetén sem haladhatják meg az adóévben összesítve az 50 millió forintot.
Ha a társas vállalkozás által a tagjának, tagjainak juttatott, a)–d) pontok szerinti adómentes összegek az említett értékhatárt meghaladják, a felettes részt – több juttatásban részesülő tag esetében a juttatások értékének arányában – a magánszemély által a tárgyév utolsó napján megszerzett egyéb jövedelemként kell figyelembe venni, amelyet nem terhel adóelőleg-fizetési kötelezettség (Szja tv. 1. melléklet 4.37. alpont).
Ezen speciális, a társas vállalkozás tagjaira vonatkozó adómentességi rendelkezés mellett, a termőföld haszonbérbe adására vonatkozóan az Szja tv. 1. számú melléklet 9.4. pontja egy általános adómentességi jogcímet is tartalmaz, amely kimondja, hogy adómentes a termőföld-bérbeadásból származó bevétel, ha a termőföld haszonbérbe adása alapjául szolgáló, határozott időre kötött megállapodás (szerződés) alapján a haszonbérlet időtartama az 5 évet (az adómentesség feltételéül szabott időtartam) eléri. Abban az esetben, ha a társas vállalkozás tagja 5 évet meghaladó haszonbérleti szerződés alapján adja bérbe a termőföldjét a vállalkozásnak, akkor a fentiekben ismertetett általános és speciális adómentességi jogcím átfedésben van egymással. Abban az esetben, ha mindkét adómentességi jogcím alkalmazása felmerülhet, ott az általános mentességi szabályt (Szja tv. 1. melléklet 9.4. pont) szükséges alkalmazni a társas vállalkozások tagjaira vonatkozó speciális mentességi szabály (Szja tv. 1. melléklet 4.37. pont) helyett. Vagyis az általános szabályok szerint adómentes bevételt a speciális rendelkezés szerinti 50 millió forintos értékhatár számításánál nem kell figyelembe venni.