Hírek

A miniszterelnök közölte: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) egy tizenegy pontból álló, a becslések szerint 80 és 90 milliárd forint értékű adócsökkentési és adóegyszerűsítési megállapodást kötnek. Hozzátette: a vállalkozók adóterheit csökkenteni fogjuk, az őket terhelő bürokráciát pedig visszavágjuk.
Orbán Viktor a kamara elnökével közösen tartott eseményen elmondta, az intézkedések között szerepel az alanyi áfamentesség értékhatárának lépcsőzetes emelése, emelik az átalányadózók általános költséghányadát, a főállású egyéni vállalkozóknál csökkentik a szocho alapot, valamint kiszélesítik a kisvállalati adóra jogosultak körét.
A vállalkozókat százmillió forintos adókedvezménnyel támogatják a környezeti károk helyreállításában és a zöld beruházásokban, adókedvezményt adnak a magyar energiaellátóknak az infrastruktúra korszerűsítésére, megemelik a kiskereskedelmi adó határsávjait, valamint a kormány fél évvel elhalasztja az eredetileg január elsejétől tervezett üzemanyag jövedéki adóemelést – ismertette a kormányfő.
Orbán Viktor hangsúlyozta: az intézkedések között szerepel még a társasági adóelőleg értékhatárának 5 millióról 20 millió forintra növelése, a mikrogazdálkodók egyszerűsített beszámolójának értékhatára 150 millióról 180 millió forintra emelkedik, valamint 80 ezer egyéni vállalkozó számára indul el egy speciális adminisztrációcsökkentés.
A NIVEUS elemzése:
KIVA
A mai bejelentés szerint a kormány kiszélesítené a kisvállalati adóra jogosultak körét és ezzel még több vállalkozás választhatná ezt az adózási módot. A jelenlegi adatok szerint már százezres a kisvállalati adó (KIVA) szerint adózó cégek száma Magyarországon. Ezt támogatta, hogy a KIVA feltételeit folyamatosan javították, például az adókulcs 2022-ben 10 százalékra csökkent – jegyezte meg Bagdi Lajos, a Niveus partnere. A korábbi sajtóinformációk alapján a belépési küszöböt a jelenlegi 3 milliárd forintról 6 milliárd forintra kívánják emelni. A Niveus egy korábbi vizsgálata alapján csak közel 300 cég rendelkezik 3 milliárd forintot meghaladó, de 6 milliárd forintot el nem érő árbevétellel. Ők mindenképpen gondolkodhatnak majd a KIVA adózásba való belépésben, amennyiben a létszámadatuk sem haladja majd meg a törvényben rögzített szintet. Ugyanakkor nem csak ők, hanem egyéb vállalkozások is beléphetnek ebbe az adózásba, amelyek eddig azért nem tehették meg, mert valamely mutatójuk (árbevétel, mérlegfőösszeg, létszám) már meghaladta a belépési küszöböt. Ami a KIVA-ba lépést még nehézzé teszi, hogy a mutatószámokat a kapcsolt vállalkozásokkal együtt kell vizsgálni, tehát egy multinacionális vállalkozás magyarországi leányvállalata sokszor nem tud jogosult lenni a KIVA választására. A Niveus szerint a változás nem igazán érintene nagyon sok céget, de így is ezres nagyságrendű lehetne az a cégszám, amelyek a módosított szabályok szerint beléphetnének ebbe az adózási módba. A kilépési határ növelése pedig további cégek számára teszi hosszabb távon fenntarthatóvá a KIVA szerinti adózást.
Kiskereskedelmi adó
A másik bejelentés alapján a jogszabályalkotó azt tervezi, hogy megemelnék a kiskereskedelmi adó határsávjait, de a kulcsok nem változnának. A jelenlegi szabályozás alapján 500 mFt adóalapig nem kell fizetni kiskereskedelmi adót, ezt tervezi megemelni a kormány, egyúttal várhatóan a sáv többi eleméhez is hozzányúlhat (pl. jelenleg 500 millió és 30 milliárd között „csak” 0,1% az adómérték). A sáveltolás a kiadott kommunikáció szerint közel 3500 cégnek jelenthet adócsökkentést. Ugyanakkor tekintettel arra, hogy a kiskereskedelmi adóból 2026-ra közel 12%-al több bevételt vár a kormány (295 milliárd Ft helyett csaknem 330 milliárd forintot), az nem valószínű, hogy a legnagyobb kereskedelmi láncok adózása kedvezőbb lenne, így a legmagasabb 2,5%-os adómérték bizonyosan nem változik – véli Bagdi Lajos, a Niveus partnere.
A további kilenc ponthoz fűzött egymondatos Niveus-megjegyzések
1. Az alanyi áfamentesség értékhatárának emelése Ezt már nyáron bejelentették, az ezzel kapcsolatos jogszabálytervezet még nem jelent meg.
2. Átalányadózók költséghányadának emelése Korábban erről is tájékoztatást adtak.
3. A főállású egyéni vállalkozók szocho-alapjának csökkentése Ez egy szűk kört érintő, de mindenképpen kedvező változás.
4. 100 milliós adókedvezmény zöld beruházásokra A cél mindenképpen támogatandó, az igénybevevők köre a részletfeltételek kihirdetése után lesz látható.
5. Adókedvezmény energetikai infrastruktúra-fejlesztésekre Indokolt fejlesztési irány, de az érintett kör szűk.
6. Az üzemanyag jövedéki adóemelésének féléves elhalasztása A kamara kérésére történt; a döntés nem meglepetés.
7. Tao-előleg értékhatárának emelése Már korábban ismert volt, adminisztratív könnyítés, lényegi újdonság nélkül.
8. A mikrogazdálkodók egyszerűsített beszámolójának határemelése Pozitív adminisztratív könnyítés
9. NAV-automatikus bejelentések és negyedéves szocho-bevallás Érdemi egyszerűsítés, egyértelműen kedvező az érintetteknek.
Forrás: Niveus, MTI