Hírek

A transzferárak szabályozása egyre fontosabb szerepet játszik a közép-kelet-európai térség adópolitikájában. A Visegrádi Négyek – Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia – különböző megközelítést alkalmaznak a kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciók ellenőrzésére, ugyanakkor közös bennük az OECD Irányelvekhez való igazodás szándéka.
Bár a földrajzi közelség és a közös történelmi háttér összeköti a V4 országokat, ezek önmagukban nem biztosítják az Irányelv egységes alkalmazását; a 2020-as évekre a digitalizáció és az adózási környezet gyors átalakulása érezhető szabályozási eltéréseket eredményezett a régióban.
Az ECOVIS Tax Solution Kft. magyarországi és regionális szakértőinek cikksorozata célul tűzte ki, hogy átfogó képet adjon a transzferárazási szabályozásról a V4 országaiban, kiemelve a legfontosabb hasonlóságokat és különbségeket.
Az első részben általános bevezetőt nyújtunk a témához, majd a második részben országonkénti bontásban vizsgáljuk meg részletesebben Lengyelország, Csehország és Szlovákia gyakorlatát.
A transzferárazás szerepe a V4 régióban
A transzferárazás az utóbbi években kulcsszerepet töltött be a nemzetközi adózás és a multinacionális vállalatok szabályozása terén, és ez alól a Visegrádi Négyek sem kivétel. A globalizáció és a határon átnyúló ügyletek számának növekedése miatt a transzferár-szabályozás az adóhatóságok fókuszába került, így az adózók számára is kiemelt jelentőségű területté vált.
Köznyelven szólva, a transzferár szabályok által az adóhatóságok ellenőrizni tudják, hogy a kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciók a szokásos piaci áron mennek-e végbe. Azaz, úgy kereskedtek volna-e egymással, mint két független fél tette volna. Ezen elv betartása különösen fontos a V4 régióban, hiszen ezen országok a nemzetközi befektetők jelentős aktivitása és nyitott gazdaságuk okán számos nyugat-európai multinacionális vállalat leányvállalatának adnak otthont.
Az OECD Transzferár Irányelveinek való megfelelés és a helyi szabályozási eltérések kezelése egyre nagyobb kihívást jelenthet a régió több országában jelenlévő multinacionális vállalkozásoknak, ezért fontos felmérniük, hogyan viszonyulnak egymáshoz ezek az országok transzferár-szabályai.
Rövid áttekintés az egyes országokról
Az alábbiakban rövid betekintést nyújtunk olvasóinknak, mely hűen tükrözi a V4 országainak eltérő transzferár szabályozását.
Lengyelországban a kapcsolt vállalkozás meghatározása viszonylag széles körű, már 25%-os közvetett vagy közvetlen tulajdoni hányad, vezetői befolyás vagy közeli személyes kapcsolat is megalapozza. A transzferár-dokumentáció eleme egy különleges adatszolgáltatás, a „TPR jelentés”, mely szintén az adóévet követően határidőre elkészítendő.
A TPR jelentés hiánya vagy hibás kitöltése akár súlyos, napi díjtételeken alapuló bírságot is vonhat maga után. A lengyel szabályozás különös figyelmet fordít a „safe harbor” szabályok alkalmazására is, különösen alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások és pénzügyi tranzakciók esetén, ahol meghatározott sávon belüli árrés esetén mentesülhet a társaság további dokumentáció elkészítése alól. Az adóhatóság 2019 óta pedig jogosult a kapcsolt ügyletek átminősítésére vagy figyelmen kívül hagyására is.
A lengyel hatóságok egyre aktívabban végeznek ellenőrzéseket a benyújtott TPR-adatok alapján, így a dokumentáció minősége és időszerűsége különösen fontos.
Szlovákiában a 2023-tól érvényes szabályok jelentős változásokat hoztak a multinacionális adózók életében.
A kapcsolt vállalatok definíciója elsősorban a tőke tulajdonlásával kapcsolatos, szintén 25%-os befolyás okoz kapcsoltsági viszonyt. A viszony a vállalatvezetésben való részvétel, vagy személyes kapcsolatok révén is létrejöhet, tőke tulajdonlás nélkül is.
A dokumentáció elkészítése kötelező, de annak részletessége a vállalat méretétől függ. A kisebb cégek számára egyszerűsített dokumentáció is elegendő lehet, amely alapvetően csak a kapcsolt vállalatokkal folytatott tranzakciók strukturált bemutatását tartalmazza. Nagyon fontos újdonság, hogy 2023-tól a Helyi Dokumentum már idegen nyelveken is készíthető, és csak a szlovák adóhatóság kifejezett kérésére kötelező a fordítás.
A TP dokumentációs szabályok csak akkor alkalmazandók, ha a kapcsolt vállalatokkal végzett tranzakciók bevétele vagy költsége meghaladja a 10,000 eurót, illetve a kölcsönök és hitelek tőkéje esetén az 50.000 eurót. Az új szabályozás értelmében, ha egy tranzakció meghaladja a megadott küszöbértéket, akkor háromféle dokumentációs követelménye egyike alá eshet, melyek jelentősen eltérnek.
Természetesen Csehországban is követi a jogszabályalkotás az OECD Irányelveket.
A transzferár szabályozás tényleges gyakorlata viszont igen atipikus a régió többi országához képest. Az adóhatóság ugyanis rendszeresen publikál transzferár iránymutatásokat, melyek az OECD Irányelveken alapulnak, azok alkalmazása mégsem kötelező. Ugyanakkor az adóhatósági és az adózói szokásjog ezek betartását követelik meg.
Hasonlóan az előzően említett országokhoz, 25%-os szabály alapján minősülnek kapcsoltnak a felek. Ezen kívül a cégvezetésben való részvétel vagy a közvetlenül kapcsolódó személyek is kapcsolt feles viszonyt teremtenek.
A dokumentáció határideje megegyezik a társasági adóbevallás határidejével, amely jellemzően három hónappal a pénzügyi év végét követően esedékes. A dokumentáció bemutatása nem kötelező a bevalláskor, de az adózóknak mellékelniük kell egy kapcsolt tranzakciókról szóló nyilatkozatot az adóbevallásukhoz.
Az adóhatóság nem határoz meg konkrét bírságokat a dokumentáció hiányosságaira vonatkozóan, azonban, ha a transzferárak nem felelnek meg a piaci áraknak, akkor az adóalap növelése esetén 20%-os büntetést is kiróhat az adóhiányra.
A közelmúltban az adóhatóság különösen a szellemi tulajdonnal és a csoporton belüli hitelezéssel kapcsolatos tranzakciókkal, valamint a menedzsment szolgáltatásokkal kapcsolatban végzett ellenőrzéseket. A transzferárazás továbbra is kiemelt terület a cseh adóellenőrzéseken.
A cikksorozat további részeiben részletesebben bemutatásra kerül az országok transzferár szabályozása, külön kiemelve az eltéréseket és hasonlóságokat a magyar rendszerhez képest.

A cikk szerzője Szabó Dávid , az Ecovis Tax Solution munkatársa. Az Ecovis az Adó Online szakmai partnere. További blogbejegyzések: Ecovis Tax Blog.
Az összehasonlítás elkészítésében segítségünkre volt Branislav Laurinc (ECOVIS LA Partners Tax, s.r.o. – Slovakia), Agata Wlekinska (ECOVIS LEGAL POLAND Law & Tax) és Hans van Capelleveen (ECOVIS CBC Tax s.r.o. – Czech Republic)