Hírek

Kapcsolt vállalkozások meghatározása
A cseh és a magyar szabályozás egyaránt figyelembe veszi a tulajdonosi kapcsolatot, azonban Csehországban a kapcsolt státuszhoz elegendő a 25%-os közvetlen vagy közvetett tulajdonosi hányad, míg Magyarországon ehhez 50% feletti befolyás szükséges. Mindkét ország elismeri a vállalatirányításban való részvétel és a közeli hozzátartozói viszony alapján létrejövő kapcsolt státuszt is.
Dokumentációs követelmények
Mindkét ország az OECD háromszintű dokumentációs struktúráját követi, de a részletszabályokban jelentős eltérések tapasztalhatók. Magyarországon a Helyi dokumentum elkészítése kötelező a dokumentációs küszöbértékek elérésétől függően, míg Csehországban nem.
A Helyi dokumentum tartalmára vonatkozóan nem kötelező érvényű iránymutatások (pl. D-334 és D-34 útmutatók) állnak rendelkezésre, melyek az OECD Irányelvek elveit ültetik át a helyi szabályozásba.
A Helyi dokumentum elkészítése tehát nem kötelező, mégis javasolt az adóhatósági ellenőrzések gördülékeny lefolytatása érdekében. Az APA vagy MAP eljárások igénybevételéhez viszont már elengedhetetlen a dokumentáció megléte.
Jelentős különbség a dokumentációs küszöbértékek és a safe harbor szabályok megléte: Magyarországon a 100 millió forintos (kb. 250 ezer EUR) tranzakciós értékhatár alatt nincs dokumentációs kötelezettség, míg Csehországban nincs ilyen általános küszöb, elvileg minden kapcsolt tranzakció dokumentálandó. Ugyanakkor Csehországban is különös szabály alá esnek bizonyos alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások, hasonlóan a magyar jogszabályokhoz, de a pontos részletszabályok eltérnek.
Fontos eltérés, hogy Magyarországon a dokumentációs kötelezettség megszegése akár 5 millió forint (12 500 EUR) bírsággal járhat dokumentációnként, míg Csehországban nincs konkrét büntetés a dokumentáció hiányáért, azonban a helytelen transzferárakból eredő adóhiány esetén a bírság a meg nem fizetett adó 20%-a, valamint 1%-os pótlék és késedelmi kamat.
Határidők és benyújtási szabályok
A határidők is eltérnek: Magyarországon a Local File-t és az ATP-t a társasági adóbevallás benyújtásáig, jellemzően május 31-ig kell elkészíteni, míg Csehországban a dokumentáció határideje a társasági adóbevallás benyújtásának napja, ami általában március 31., de 6 havi haladék kérelmezhető.
A transzferár dokumentációt nem kell benyújtani, azonban hasonlóan a hazai szabályozáshoz, az adóbevallás részeként egy kapcsolt tranzakciókat tartalmazó melléklet benyújtása kötelező, cseh nyelven. Az adóhatóság a dokumentációt ellenőrzés során kérheti, legalább 15 napos határidővel.
Nyelvi követelmények
Magyarországon a Helyi dokumentum idegen nyelven is elfogadott, és a magyar adóhatóság gyakorlata szerint az angol dokumentáció a legtöbb esetben elegendő. Csehországban a Local File alapvetően cseh nyelven szükséges, és bár egyes esetekben az angol nyelvű dokumentáció is elfogadható, a fordítási kötelezettség adóellenőrzés esetén fennállhat, ami plusz adminisztrációs terhet jelent.
APA – Előzetes ármegállapítási megállapodás
Az APA-eljárás költségei és a szabályai némileg eltérnek: Csehországban az APA díja alacsonyabb, egységesen 10 000 CZK (kb. 400 EUR) tranzakciónként, ám csak három évre szól.
Adóhatósági gyakorlat
Az adóhatóság a helyi összehasonlító vállalkozásokat preferálja, de azok hiányában a V4 vagy EU-s cégek is elfogadhatók
Az adóhatóság elsősorban a TP Catalyst adatbázist használja, de más adatbázisok is elfogadottak.
A transzferár-meghatározási módszerek az OECD Irányelveken alapulnak, nincs hivatalos sorrendiség a módszerek között. Azonban, ha közvetlen összehasonlító adat rendelkezésre áll, a cseh adóhatóság a CUP módszer (összehasonlító árak módszere) alkalmazását kívánja meg.
ECOVIS CZ – 2024 VISSZATEKINTÉS
Alábbiakban összefoglaljuk cseh irodánk 2024-es évi tapasztalatait:
Tapasztalataink szerint a cseh adóhatóság egyre gyakrabban használja a transzferár-ellenőrzéseket a megfelelőségi kockázatok feltérképezésére, és különös figyelmet fordít a transzferárak helyes megállapítására. Az elmúlt két évben jelentősen nőtt az ellenőrzések száma, különösen a transzferár-dokumentációk körében.
LEGFRISSEBB FEJLEMÉNYEK
Jelentős jogszabályváltozás az elmúlt években nem történt, de a transzferárazás továbbra is fókuszterület az adóhatóság részéről.
TRENDEK ÉS KULCSTERÜLETEK
Csehországban a transzferárazás terén a következő területek kiemelten fontosak:

Immateriális javakat és finanszírozási tranzakciókat érintő ügyletek (különösen a csoporton belüli hitelek),
Menedzsmentszolgáltatások kérdésköre,
Az OECD és a BEPS ajánlásokhoz való igazodás.

Összességében elmondható, hogy bár Csehország és Magyarország transzferár-szabályozása az OECD Irányelveken alapul, a részletszabályok és a gyakorlati alkalmazás terén jelentős különbségek mutatkoznak. Különösen a dokumentációs kötelezettségek, a határidők, és a szankciók terén érdemes kiemelten figyelni az eltérésekre.
A cseh adóhatóság egyre nagyobb hangsúlyt fektet a transzferár-ellenőrzésekre, így a pontos és naprakész dokumentáció elengedhetetlen a jogszabályi megfelelés és a transzferár-kockázatok minimalizálása érdekében. A magyar vállalkozások számára, amelyek csehországi működést terveznek, különösen fontos így a hazaitól eltérő cseh szabályok ismerete, hogy elkerüljék a nem várt adóhatósági megállapításokat és bírságokat.

A cikk szerzője Szabó Dávid , az Ecovis Tax Solution munkatársa. Az Ecovis az Adó Online szakmai partnere. További blogbejegyzések: Ecovis Tax Blog.
Az összehasonlítás elkészítésében segítségünkre Hans van Capelleveen (ECOVIS CBC Tax s.r.o. –  Czech Republic).