Hírek

Az adóalanyiság a tulajdon tárgyának közös hasznosításával a törvény erejénél fogva létrejön, így e jogállást nem az érintettek szándéknyilatkozata és az adóhatóság engedélye hozza létre. A tulajdonközösség adóalanyisága megállapítható akkor is, ha a közösség tagjai nem adóalanyok. Az adóalanyiság kizárólag a közös tulajdonban álló vagyontárgy hasznosítása tekintetében jön létre, a közösség tagjai további gazdasági tevékenységük vonatkozásában megtartják önálló adóalanyiságukat.
Az adóalanyiság feltétele a gazdasági tevékenység, ami a közös tulajdonban álló ingó vagy ingatlan vagyontárgyak ellenérték fejében történő hasznosítására vonatkozik, kiemelve azt, hogy a tevékenység szempontjából nem számít, hogy az ügylet másik szereplője a tulajdonközösségtől független személy, vagy ő maga is tulajdonostárs.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:74. §-a kimondja, hogy a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára, e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére. A tulajdonjog részjogosítványai a tulajdonostársakat az egész dologra nézve megilletik, azonban azok zavartalan gyakorlásához szükségszerű legalább a birtoklás és a használat kérdésében megegyezniük. A tulajdonostársak megállapodása rendelkezhet a tulajdon tárgyának egyik tulajdonos birtokába, használatába adására, de inkább gyakoribb, hogy azt térben vagy időben megosztják. Az érintettek ilyen irányú döntésének jelentősége van az általános forgalmi adóalanyiság tekintetében, ugyanis lényeges az, hogy a közös tulajdonban lévő dolgot közösen, vagy megosztott használat alapján az egyes részegységeket önállóan hasznosítják.
Abban az esetben, ha a közös tulajdon fenntartása mellett a használatot megosztották, akkor az egyes kijelölt részek használatának jogából eredően, vagyis, ha a hasznosítás önállóan történik, úgy a tulajdonostársak külön-külön minősülnek az általános forgalmi adó alanyának, vagyis az Áfa tv. 5. § (2) bekezdése szerinti adóalanyiságról nem beszélhetünk. Ha a közös tulajdon használatának megosztásában nem történik megállapodás, az közös használatban van és ily módon – ellenérték fejében – hasznosítják, akkor a tulajdonostársak közössége minősül adóalanynak, így a közösségnek kell az adóhatósághoz bejelentkeznie.
Előfordult olyan eset, hogy két magánszemély egy üzlethelységet vásárolt, amely közös tulajdonukat képezte, és azt közösen hasznosították. A tulajdonközösség egyik tagja a tulajdon ráeső részét egy harmadik személynek értékesítette. Kérdés az volt, hogy új adóalannyá válik-e a tulajdonostársak közössége, amennyiben a közösség egyik tagja a közös tulajdon ráeső részét egy harmadik személynek eladja, valamint keletkezik-e adófizetési kötelezettsége a tulajdonrészt értékesítőnek, amennyiben a tulajdonostársak közössége a közös tulajdonban lévő dologhoz kapcsolódóan felmerült előzetesen felszámított adót levonta?
Az Áfa tv. 5. § (2) bekezdéséből következően, azaz ha magánszemélyek Áfa tv. 6. § (1) bekezdése szerinti gazdasági tevékenysége (valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik) közvetlenül az általuk közösen megvásárolt és így közös tulajdonukban álló ingatlan hasznosítására irányul – nem a magánszemélyek külön-külön, hanem a magánszemélyek, mint tulajdonostársak közössége tekinthető adóalanynak.
Az egyes magánszemélyek, mint polgári jogi értelemben vett jogképességgel bíró vevők részére történt ingatlanértékesítés tekintetében megállapítható, hogy figyelemmel arra, hogy a magánszemélyek közös szándéka már az ingatlan beszerzésének pillanatában is kifejezetten annak közös hasznosítására irányult, mely tevékenység tulajdonközösség jogcímén fennálló adóalanyiságot keletkeztet – az általános forgalmi adó szempontjából az ingatlan beszerzőjének nem az egyes magánszemélyek, hanem a tulajdonközösség, mint adóalany tekinthető.
Az ingatlan tulajdonrészének átruházásával a tulajdonostársak közössége nem szűnik meg, nem kell az új közösségnek új adószámot igényelnie, tevékenységét a korábbi adószámával folytathatja tovább. Amennyiben az adatokban (a közösség neve, kijelölt képviselő személye) változás következik be, azt a ’T20 l-es adatlapon kell jelezni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé.
A tulajdonostársak közössége valamely tulajdonos személyének változásával nem szűnik meg, az általános forgalmi adó rendszerében adókötelezettség az ingatlanrész értékesítésekor nem keletkezik, a korábban levont adót nem kell visszafizetni, és adófizetési kötelezettség sem keletkezik.
The post Tulajdonostársak közössége és az Áfa appeared first on Adó Online.