Ügyvezető jogállásának meghatározása
A kérdésünk ezzel kapcsolatosan az, hogy ha a társas vállalkozás természetes személy tagja látja el az ügyvezetést, akkor az ismertetett esetben az ügyvezetői tisztségre tekintettel a Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontja alapján munkavállalóként minősül biztosítottnak, mivel a társasági szerződés kifejezetten erről rendelkezik, és a társasági szerződést az ügyvezető jogállása vonatkozásában nem módosították a tagok.
A gazdasági társaság vezető tisztségviselő ezen feladatát – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § 21.5. pontjában foglaltak szerint társadalombiztosítási szempontból a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság természetes személy tagjai társas vállalkozónak minősülnek, ha a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látják el. Kivétel ez alól, ha a személyes közreműködésre tekintettel a vezető tisztségviselő már társas vállalkozónak minősül. Ezen utóbbi esetben az ügyvezetésre tekintettel a Tbj. 6. § (2) bekezdése szerinti ún. választott tisztségviselői jogviszony jön létre. Elmondható tehát, hogy a vezető tisztségviselői jogviszony társadalombiztosítási szempontból munkaviszonyt vagy társas vállalkozói jogviszonyt, illetve választott tisztségviselői jogviszonyt eredményezhet.
Fontos hangsúlyozni, hogy a társadalombiztosítási jogviszony önmagában nem létezik, az minden esetben az alapjául szolgáló jogviszonyra épül.
A munkajogviszony – mint valamennyi kötelem – egy meghatározott jogi tény joghatása. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 42. §-a kifejezetten rögzíti, hogy a munkaviszony munkaszerződéssel jön létre. A munkajogviszonyt keletkeztető jogi tény tehát a munkaszerződés, azt önmagában sem a társasági szerződés, sem a közgyűlési határozat nem alapozza meg. (Egy esetleges adóhatósági ellenőrzés során, az eset összes körülményének mérlegelésekor természetesen a társasági szerződésben rögzítetteket is figyelembe kell venni.)
A Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő munkaviszonyban álló személy biztosítottnak minősül. A biztosítás – ha a Tbj. eltérően nem rendelkezik – az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől, annak megszűnéséig áll fenn. Az Mt. szerinti munkaviszony fennállásának ideje alatt az ügyvezetést ellátó tag – a Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontja alapján – mint munkaviszonyban álló személy lesz biztosított, de csak abban az esetben, ha erről a felek munkaszerződést kötöttek.
A kérdés és a válasz az Adó szaklap 2025/12-13-as számában jelent meg.