Hírek

Nem csak új oszlopok jelennek meg az áfabevallásban
Az áfabevallás összesítő jelentésében, vagyis az M és K lapokon jelenleg minden olyan befogadott, egyenes adózás alá tartozó számláról adatot kell szolgáltatni, amely alapján az adóalany az adott időszakban levonási jogot gyakorol. Ezeken a lapokon kell jelezni azt is, ha az adatszolgáltatással érintett számlát a kibocsátó módosítja vagy érvényteleníti.
2025 júliusában az összesítő jelentés új oszlopokkal egészült ki, amelyek lehetővé teszik a ténylegesen levonásba helyezett áfa részletesebb bemutatását. Az új mezőkben külön szerepelhet az 5%-os, 18%-os és 27%-os adómértékhez kapcsolódó levonható áfa, valamint az arányosítással érintett levonható adó összege.
A részletező oszlopok kitöltése jelenleg még önkéntes, azonban a 2026. július 1. napját magában foglaló adómegállapítási időszaktól kötelezővé válik. Ez azt jelenti, hogy a havi áfabevallók esetében már a 2026. július havi, augusztus 20-án esedékes bevallást is az új adattartalom figyelembevételével kell elkészíteni. A negyedéves bevallók esetében a 2026. harmadik negyedéves, az éves bevallók esetében pedig a 2026. éves áfabevallás lesz az első érintett időszak.
A változás gyakorlati részleteiről, az érintett bevallási időszakokról és az új M/K lapos adattartalomról az Accace Hungary részletes szakmai összefoglalót készített.
Pontosabb képet kap a NAV az áfalevonásról
A módosítás lényege nem pusztán az, hogy az áfabevallás néhány új mezővel bővül. Az új adattartalommal az adóhatóság pontosabb képet kaphat arról, hogy a számlában szereplő áfaösszegből a befogadó adózó ténylegesen mekkora összeget helyezett levonásba az adott bevallási időszakban.
Ez különösen azokban az esetekben lehet fontos, amikor a számla teljes adóösszege és a ténylegesen levonható áfa nem egyezik meg. Ilyen helyzet fordulhat elő például részleges levonási jog, arányosítás vagy vegyes tevékenység esetén. A korábbi adatszolgáltatási logika sok esetben a számlában szereplő teljes adóösszeget mutatta, de nem feltétlenül tette egyértelművé, hogy abból az adózó ténylegesen mekkora részt vont le.
„A módosítás jelentősége nem abban áll, hogy néhány új mezővel bővül az áfabevallás, hanem abban, hogy az adóhatóság részletesebb képet kaphat az áfalevonási jog tényleges gyakorlásáról. Ez különösen azoknál a vállalkozásoknál lehet fontos, ahol részleges levonási jog, arányosítás vagy összetettebb áfakezelés merül fel” – mondta dr. Petrovits Roberto, az Accace Hungary Tax és Legal Managere.
A vállalkozások számára ez azt jelenti, hogy a bevallásban szereplő adatoknak még szorosabb összhangban kell lenniük a belső nyilvántartásokkal, az áfalevonási döntésekkel és a könyvelési adatokkal. A ténylegesen levonásba helyezett áfa részletesebb feltüntetése így nemcsak bevallási kérdés, hanem adatminőségi és belső kontroll szempontból is jelentős változás lehet.
Az adatvezérelt adózás újabb lépése
Az M és K lapok adattartalmának bővülése illeszkedik abba a szélesebb folyamatba, amelyben a NAV egyre inkább strukturált, összevethető és automatizáltan feldolgozható adatokra építi ellenőrzési és kockázatelemzési folyamatait.
Az Online Számla rendszer bevezetésével és folyamatos bővítésével az adóhatóság ma már a belföldi számlák legfontosabb adataival rendelkezik. Az áfabevallás összesítő jelentése ehhez képest a számlabefogadói oldalról mutatja meg, hogy az adott számlák hogyan jelennek meg az adólevonási jog gyakorlása során. A két adatforrás együtt lehetővé teszi, hogy az adóhatóság egyre pontosabban hasonlítsa össze a számlakibocsátói és számlabefogadói oldalon rendelkezésre álló információkat.
A változás ezért nem elszigetelt nyomtatványfrissítésként értelmezhető. Szorosan kapcsolódik az eÁFA rendszerhez, az Online Számla-adatokra épülő ellenőrzési logikához és az ÁNYK 2026 végi kivezetésével jelzett digitalizációs irányhoz is. A vállalkozásoknak hosszabb távon arra kell készülniük, hogy az áfabevallási folyamatokban egyre nagyobb szerepet kap az adatok strukturáltsága, ellenőrizhetősége és gépi feldolgozhatósága.
Kiket érinthet leginkább a változás?
Bár az új adattartalom minden olyan adózót érinthet, aki az áfabevallás összesítő jelentésében adatot szolgáltat és levonási jogot gyakorol, a változás hatása nem minden vállalkozásnál lesz azonos mértékű.
Különösen érintettek lehetnek azok a cégek, amelyek részleges levonási jogot alkalmaznak, vegyes tevékenységet végeznek, rendszeresen arányosítási számításokat készítenek, vagy nagyobb számlaforgalommal működnek. Szintén fontos lehet a felkészülés azoknál a vállalkozásoknál, amelyeknél gyakran fordulnak elő módosító számlák, érvénytelenítő számlák vagy egyéb korrekciós tételek.
A nagyobb vállalatoknál és komplexebb működésű szervezeteknél további kérdés lehet, hogy az áfabevalláshoz szükséges adatok milyen rendszerekből érkeznek. Ha a bevallási adatok könyvelési programból, ERP-rendszerből vagy több belső adatforrásból kerülnek előállításra, akkor érdemes időben felmérni, hogy ezek a rendszerek képesek-e az új oszlopokhoz szükséges adatok megfelelő bontásban történő kezelésére.
Miért érdemes időben felkészülni?
A felkészülés egyik legfontosabb kérdése, hogy a vállalkozás belső nyilvántartásai és rendszerei képesek-e elkülöníteni a ténylegesen levonásba helyezett áfát adómértékenként, illetve megfelelően kezelik-e az arányosítással érintett levonható adó összegét.
Ez nem minden esetben jelent nagyobb informatikai fejlesztést, de azoknál a vállalkozásoknál, ahol automatizált bevallási folyamatok, nagy adatvolumen vagy összetett áfalevonási szabályok vannak jelen, érdemes előzetesen tesztelni az adatkinyerést és a riportálási logikát. A cél az, hogy a bevallásban szereplő adatok összhangban legyenek a könyvelési adatokkal, az áfaanalitikával és a vállalkozás belső döntési dokumentációjával.
„A felkészülést nem érdemes kizárólag a bevallás elkészítésének pillanatára hagyni. A vállalkozásoknak célszerű előre megvizsgálniuk, hogy a könyvelési vagy vállalatirányítási rendszerük képes-e az új adattartalom megfelelő előállítására, és hogy a belső nyilvántartások összhangban vannak-e a bevallásban szereplő adatokkal” – tette hozzá dr. Petrovits Roberto.
A változás így nemcsak a könyvelési területet érintheti, hanem a pénzügyi vezetőket, adózási szakembereket, IT-csapatokat és külső szolgáltatókat is. Különösen azoknál a vállalkozásoknál lehet indokolt a korai felkészülés, ahol az áfabevallás elkészítése több szereplő vagy több rendszer együttműködésére épül.
Az Accace Hungary szakértői részletes összefoglalóban mutatják be, mit jelent az áfabevallás M és K lapjainak változása, kiket érinthet leginkább az új adatszolgáltatási kötelezettség, és milyen felkészülési lépéseket érdemes mérlegelniük a vállalkozásoknak. A teljes szakmai cikk itt érhető el.