Hírek

2026. július 1-jétől megszűnik a 150 euró alatti küldeményekre vonatkozó vámmentesség, így jelentős változásokkal kell számolni a harmadik országból érkező, kisértékű termékek vámkezeléséhez kapcsolódóan. A változás mindenekelőtt az egyablakos importügyintézési rendszerben (IOSS) regisztráltakat érinti. Az intézkedés az EU vámügyi keretrendszerének átfogó reformja keretében valósul meg. A vámmentesség eltörlését eredetileg a vámügyi adatközpont (EU Customs Data Hub) 2028. évi tervezett felállításához kötötték, tavaly év végén azonban az Európai Tanács átmeneti rendelkezést fogadott el, amelynek értelmében már idén július 1-től kerül bevezetésre a tételes vám.
Az uniós szabály eltörli a vámmentességet és 2026 és 2028 között átmeneti, 3 eurós átalányvámtételt vezet be az alacsony értékű postai küldeményekre. Az intézkedések hátterében egyszerre állnak fiskális, versenyjogi, fogyasztóvédelmi és adminisztratív megfontolások. A jelenlegi vámmentességi küszöb ráadásul erős csábítást jelentett olyan visszaélésszerű magatartásokra is, mint a küldemények alulértékelése vagy mesterséges felosztása, miközben hatósági oldalról az ellenőrzés gyakorlatilag lehetetlenné vált.
2026 novemberétől várhatóan kezelési díjat is bevezetnek a kisértékű küldeményekre EU-s szinten (tagállami szinten Románia, Olaszország és Franciaország már be is vezetett nemzeti kezelési díjat az idei évtől).
A Customs Data Hub 2028. júliusra tervezett indulását követően az átmeneti átalányvámot a vámtarifaszám szerinti normál uniós vámtétel fogja felváltani, továbbá uniós kezelési díj is terheli majd az ilyen jellegű behozatalokat.
A szabályozás szükségessége
A de minimis küszöb lebontását a kis értékű e-kereskedelmi import méreteinek robbanása tette elkerülhetetlenné. A bizottság szerint a 150 euró alatti alacsony értékű importtételek száma 2022-ben még 1,39 milliárd volt, majd 2025 végére közel 5,9 milliárd tételt ért el. 2025-ben az összes importált tétel 97,9%-a ilyen kis értékű küldemény volt, miközben ezek csak a teljes importérték 2,1%-át adták. Ennek a jelentős forgalomnak a 93%-a Kínából érkezett az EU területére. 
A szabályozási szigorítás mögötti másik erős indok a termékmegfelelőségi kockázat volt. Az elektronikai termékek több, mint fele nem felelt meg az uniós termékszabályoknak, a laborban tesztelt minták 84%-a pedig veszélyesnek bizonyult. A nem megfelelés aránya a kozmetikumoknál 65, az egyéni védőeszközöknél 60, az étrend-kiegészítőknél 63% volt. Ezért a 150 eurós küszöb megszüntetése nemcsak bevételi, hanem piacfelügyeleti reakció is. 
Az új szabály lényege
A rendelet törli a 150 euró alatti küldeményekre vonatkozó értékhatár-alapú vámmentességet, és 2026. július 1-jétől 2028. július 1-jéig átmeneti szabályként 3 eurós vámtételt vezet be. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a 3 euró nem csomagonként, hanem a küldeményen belüli különböző áru-kategóriák után, a vámtarifa-alszámok logikáját követve fizetendő. Az új 3 eurós vám beépül a termékek áfaalapjába, ebből fakadóan emelkednek az áfa-oldali kötelezettségek is, amelyekre a vállalkozásoknak újfajta importáfa‑alap kalkulációs módszerekkel kell reagálniuk.
A jogalkotók az eljárásra csak átmeneti megoldásként tekintenek, a tanács szerint a 3 eurós tétel 2028. július 1-jéig alkalmazandó, és azt a későbbiekben a normál vámok váltják fel, amikor az új uniós vámadat-központ az e-kereskedelmi forgalomban működésbe lép.
Kire terjed ki a 3 eurós átmeneti tétel?
A bevezetésre kerülő, tételenként fizetendő 3 eurós vám elsősorban azokat a piaci szereplőket érinti, akik az uniós áfaszabályozás speciális, egyablakos importmechanizmusát alkalmazzák. Ez a rendszer – közismert nevén Import One Stop Shop (IOSS) – lehetővé teszi, hogy a harmadik országból érkező, legfeljebb 150 euró értékű, nem jövedéki termékek után fizetendő áfát egyetlen tagállamon keresztül vallják be és fizessék meg.
Az érintettek köre a gyakorlatban elsősorban az unión kívül működő online kereskedőket, digitális piactereket és platformokat foglalja magában, amelyek ezen a rendszeren keresztül teljesítik az EU-ba irányuló, végső fogyasztóknak történő értékesítésekhez kapcsolódó áfakötelezettségüket. Ide tartoznak továbbá azok a kereskedők is, akik az IOSS-ben regisztráltak, az ő közvetett képviselőik, valamint a vámkezelési folyamatokat lebonyolító logisztikai szolgáltatók. Tekintettel arra, hogy az ilyen jellegű ügyletek adják az uniós e-kereskedelmi import jelentős hányadát, a változás közvetlenül a piac legnagyobb szereplőit érinti.
Az új teher nemcsak a futár- vagy kereskedelmi csatornákon érkező árukat érinti, hanem a postai küldeményekben feladott termékekre is kiterjed. Bár ennek a kategóriának a pontos jogi körülhatárolása még a jogalkotási folyamat részeként várható, már most látható, hogy főként az online értékesítésekhez kapcsolódó küldemények tartoznak ide a jövőben. Az értelmezés során várhatóan az áfaszabályok szerinti távértékesítés fogalma adja majd a legfontosabb támpontot.
Mit jelent mindez a vámeljárásokban?
A készülő jogszabály-módosítási javaslat már kitér a vámáru-nyilatkozatokra vonatkozó szabályok átalakítására is, ugyanakkor ezek a rendelkezések jelenleg még nem tekinthetők véglegesnek.
A tervezett módosítások nyomán a csökkentett adattartalmú H7 vámáru-nyilatkozat alkalmazási köre egyértelműen az e-kereskedelmi, B2C jellegű távértékesítési ügyletekre szűkül. A 150 eurót meg nem haladó belső értékű, távolsági értékesítés keretében importált áruk továbbra is kezelhetők H7 nyilatkozattal, függetlenül attól, hogy az ügylet során az egyablakos importügyintézési rendszert (IOSS) alkalmazzák-e, illetve, hogy postai vagy gyorspostai egyszerűsített eljárásban történik a vámkezelés. Ugyanakkor a tilalmak és korlátozások (P&R) hatálya alá tartozó termékek kikerülnek ebből az egyszerűsített körből, így ezek esetében nem lesz alkalmazható a H7 eljárás.
Ezzel párhuzamosan a nem távértékesítésnek minősülő – tipikusan B2B – forgalom teljes egészében kikerül a H7 hatálya alól, és ezeknél az ügyleteknél kötelezővé válik a teljes adattartalmú H1 vámáru-nyilatkozat alkalmazása. A H1 eljárás során továbbra is a hagyományos vámtételek és a jelenlegi vámmegállapítási szabályok érvényesülnek, beleértve a nemzetközi megállapodásokon alapuló preferenciális vámtarifák igénybevételének lehetőségét is. Emellett minden olyan áru esetében, amely P&R-köteles, szintén a H1 nyilatkozat alkalmazandó, függetlenül az ügylet jellegétől. Fontos azonban, hogy távértékesítés esetén az ilyen termékekre – ideértve az IOSS keretében kezelt tételeket is – a 3 eurós átalányvám továbbra is alkalmazandó, vagyis a H1 eljárás sem mentesít ez alól a kötelezettség alól.
A szabályozás technikai szinten is jelentős pontosításokat tartalmaz. Egyrészt meghatározza az „item” fogalmát, amely egy vagy több olyan árut foglalhat magában, amelyek azonos vámtarifaszámmal, árumegnevezéssel és – szükség esetén – azonos származással szerepelnek. Ennek kiemelt jelentősége van, mivel a 3 eurós átalányvám ténylegesen ezen egységek mentén kerül megállapításra.
Másrészt a kódolási rendszer is átalakul: megjelenik például az F53 kiegészítő eljáráskód, ami kifejezetten az e-kereskedelemhez kapcsolódik, miközben bizonyos korábbi kódok – így például a vámmentességre utaló C07 – kivezetésre kerülnek. Emellett új TARIC okmány- és hivatkozáskódok (például C127, C128, C129 vagy Y081), valamint egy új preferenciakód-elem is bevezetésre kerülnek a 3 eurós vám H1-es kalkulációjához.
Mindez a vállalkozások számára azt jelenti, hogy nemcsak az informatikai és vámkezelési rendszereiket kell újragondolniuk, hanem a szerződéses struktúrákat, árazási modelleket és IOSS-folyamatokat is felül kell vizsgálniuk, külön kezelve a 2026 és 2028 közötti átmeneti időszakot és az azt követő, már „normál vámtarifás” működési környezetet.
A cikk szerzője dr. Horváth Zoltán Senior Tax Manager, a WTS Klient munkatársa.