Variációk egy témára: számos KATA javaslatot tartalmaz az MKIK vitaanyaga
Az alábbiakban részletet közlünk a vitairatból:
Javaslat I.: A jelenlegi KATA megmarad lakosság orientált vállalkozások KATA-jaként, amiben egy kis mértékű B2B számlázási keret is kialakításra kerül (jelenleg érvényes KATA szabályok összefoglalását lásd az 1. számú mellékletben):
havi 50 ezer Ft fix tétel (ez felemelhető 75/100 ezer forintra és arányosan több TB ellátást biztosítani)
alapvetően marad a lakossági ügyfél fókusz (B2C)
18 milliós éves keret (ezt esetleg az éves áfa alanyi mentesség határára emelni)
új kedvezményként az éves keret 10/15/20 százalékáig üzleti költségelszámoló (B2B) ügyfeleknek is kiállíthat számlát
Javaslat II.: A forint 2013-2027 közötti kb. 80%-os értékvesztését érvényesítve visszajön a 2013-as paraméterekkel az eredeti KATA:
havi 100 ezer forint adó
12 milliós éves keret
mind B2C, mind B2B számlázás újra lehetséges
Kérdés, hogy a bújtatott munkaviszony kizárására milyen további részletszabályok szükségesek? Itt felmerülhet a maximum 3 millió forint per megbízó szabály visszahozatala (bár az nem hozta meg a várt eredményt, ez egyértelműen bizonyítást nyert). Gyakorlati tapasztalatok alapján a korábbi szabályozás több esetben könnyen megkerülhetőnek bizonyult:
kapcsolt vállalkozások alkalmazásával;
közvetítő cégek létrehozásával;
családtagok bevonásával;
projektek mesterséges felosztásával.
A fix összeghatár-alapú megközelítés helyett célszerűbb lehet koncentrációs vizsgálat bevezetése. Javasolt szabály: amennyiben egy KATA-alany éves árbevételének több mint 50%/75%-a (NAV adatok alapján dönteni ezek közül, milyen aránynál szükséges meghúzni a határt) egyetlen megrendelőtől származik:
automatikusan többletközteher keletkezzen vagy
NAV-kockázati jelzés generálódjon.
Javaslat III.: Még a 2022-es szigorításnál a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és a Music Hungary szakértői közösen dolgoztak ki egy több tételes KATA változatot, mely megkülönböztette a sok ügyféllel dolgozó és a kevés vagy egy ügyféllel dolgozó katás vállalkozókat, továbbá megtartotta a főállású és mellékállású katás vállalkozói jogviszonyok közötti különbségeket. A javaslat lényegét a következő táblázat tartalmazza:
Bár a kamara adatlapon, nem tudja vizsgálni az korábbi KATA rendszerben való visszaélések mértékét, de arra az esetre, ha a kormányzat rendelkezésére álló adatok alapján mégis nagy arányú visszaélés mutatható ki a múltban, kidolgoztunk több olyan változatot is, melyekben ennek hatása jelentősen csökkenthető.
A látótérbe került visszaélések a színlelt munkaviszonytól az osztalék ági pénzkivételhez képesti adó jelentős adómegtakarításig terjedt, amit erősített az a tény, hogy a KATA egy fix összegű adó megfizetése után tovább adóterhet nem jelentett. Ez nagy kisértés lehetett bizonyos esetekben a fennmaradó KATA keret „értékesítésére”.Javaslat IV. és változatok:
Szakmailag egy jó újraszabályozási irány lehet az MKIK tavaly márciusi, illetve a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) idei KATA megreformálási javaslata, ami a költségelszámolók felé történő számlázást egy többlet adóval terhelné, és ezzel már nem lenne „ingyen” számla kiállítási lehetőség a tételes adózó oldalán sem.
A teljes vitairat elolvasható itt.