Hírek

A NAV és az NGM szakértői szakmai párbeszédet indítottak el a VIDA magyarországi implementációval összefüggésben. A NAV honlapján elérhető koncepcionális javaslat célja, hogy meghatározza a legfőbb irányvonalakat, valamint kikérje a szakma álláspontját a tervezet kapcsán. A hatóságok is több ízben jelzik, hogy nem egy végleges koncepcióról van szó, ugyanakkor jól látszanak belőle a fő csapásirányok, ami széleskörű átalakítást igényel mind hatósági mind adózói oldalon.
Kötelező e-számlázás és a számlakibocsátás szabályainak változása
A legtöbb adóalanyt érintő újdonság, hogy kötelezővé válik az elektronikus számlázás a belföldi vállalkozások egymás közötti ügyleteiben, valamint a belföldi és más EU-s vállalkozások közötti, határon átnyúló tranzakciókban is. Papírszámla a jövőben csak magánszemélyek vagy EU-n kívüli (harmadik országbeli) vevők részére állítható ki, és akkor is kizárólag a felek előzetes megállapodása alapján. A számlakibocsátási határidők közül a közösségi ügyleteknél a teljesítéstől számított 10 nap lesz irányadó, míg a belföldi ügyleteknél változatlanul a jelenlegi 8 napos szabály marad érvényben.
Az XML-alapú számlázás és a hibrid számlák megszűnése
Átalakul az is, hogy mit tekinthetünk e-számlának. A számlának XML-formátumúnak kell lennie, és meg kell felelnie az EN 16931 szabványra épülő XSD-nek. Ez azt jelenti, hogy az elterjedt „hibrid számlázás”, ahol a számla csak PDF-ben jelenik meg, a jövőben nem lesz elfogadható. Az XML adatstruktúra minden esetben kötelező lesz, a PDF pedig csupán opcionális, emberi olvasásra szolgáló megjelenítési forma lehet. Kivételt jelent, ha a számla magánszemély részére került kibocsátásra.
A számlák továbbításának és befogadásának új keretrendszere
A számlák továbbítása kapcsán is szigorodik és egységesül a szabályozási keretrendszer. Az alapvető követelmények között szerepel, hogy a számlák kizárólag biztonságos, hitelesített és titkosított csatornán továbbíthatók, így e-mailben való továbbításuk nem megengedett. A számlabefogadói oldal azonosítása kapcsán cél, hogy a befogadás egyetlen felületen történjen.
Új vevői adatszolgáltatás és státuszriport
A számlakiállítás, -továbbítás és -befogadás módján felül fontos változásra kell számítani a vevői adatszolgáltatás terén is. A közhiedelemmel ellentétben, eddig is volt vevői oldali adatszolgáltatás, melyre belföldi ügyletek esetén az áfabevallás M lapja, míg közösségi ügyletek esetén az ’A60-as összesítő nyomtatvány szolgált. A VIDA irányelv szerint lehetőségként bejön az ezektől teljesen különálló vevői adatszolgáltatás is, melynek bevezetéséről minden tagállam szabadon dönthet. A koncepció szerint Magyarország ezt kötelező jelleggel bevezeti, tehát minden adóalanynak adatot kell szolgáltatnia arról, hogy a felé kiállított számla elérhető-e számára. A vevői adatszolgáltatást
kiegészíti a „státuszriport”, amelyben a befogadónak nyilatkoznia kell arról, hogy történt-e tényleges gazdasági esemény, illetve az adott termék vagy szolgáltatás kapcsán valóban ők voltak-e a beszerzők.
PEPPOL-csatlakozás lehetősége
Az EN 16931 szabvány szerinti XML-formátumú számlakiállításon felül lehetőségük lesz az adóalanyoknak a PEPPOL hálózathoz való csatlakozáshoz is, azonban Magyarországon ez opcionális lesz. A PEPPOL (Pan-European Public Procurement Online) egy nemzetközi hálózat, amely az elektronikus számlázást, megrendeléseket és más üzleti dokumentumokat biztonságosan és szabványosan tesz elérhetővé a gazdasági partnerek számára. Mivel ez a megoldás Magyarországon nem válik kötelezővé, az adóhatóság nem is kíván nyújtani erre alapuló számlázási szolgáltatást. Azonban érdemes minden olyan adóalanynak számításba venni az alkalmazását, akinek beszállítói vagy megrendelői a PEPPOL hálózat tagjai, ugyanis elsősorban ezen a csatornán lesz képes számlázni és számlát befogadni.
A számlázóprogramok akkreditációja és ellenőrzési kötelezettsége
A változások nemcsak az adóalanyokra, hanem a számlázóprogramokat fejlesztő és üzemeltető vállalkozásokra is jelentős terhet rónak. A számlázóprogramoknak számlakibocsátás előtt technikai előellenőrzést kell végezniük annak érdekében, hogy a számla adatai megfelelőek legyenek. Ennek részeként biztosítaniuk kell az Áfa tv. szerinti kötelező adattartalom teljeskörűségét, ellenőrizniük kell a belföldi adóalany vevő adószámát, valamint igazolniuk kell, hogy az adatok az alkalmazott adatszerkezetnek megfelelően, hibátlan formában kerültek rögzítésre.
Amennyiben az előellenőrzés hibát jelez, a számlázóprogram nem készítheti el, és nem bocsáthatja ki a számlát. Mindez azt is jelenti, hogy Magyarországon a jövőben csak akkreditált (hivatalosan engedélyezett) számlázóprogrammal lehet számlát kiállítani. A számlázóprogram-szolgáltatóknak az akkreditációt előzetesen meg kell szerezniük, mielőtt a megoldás a piacon használhatóvá válik.
A saját fejlesztésű számlázórendszert működtető cégeknek az eljárást önállóan kell lefolytatniuk. Hiányosság esetén 30 nap áll rendelkezésre a javításra, ennek elmulasztása bírságot vagy akár az engedély visszavonását eredményezheti – ami a gyakorlatban a számlázási folyamat ellehetetlenülését jelenti.
A szabályozás célja egy egységes, digitális és átlátható számlázási környezet kialakítása, amely csökkenti a visszaéléseket és az adminisztrációt. A vállalkozások és fejlesztők számára azonban egyértelmű az üzenet jelentős IT-fejlesztésekre és folyamat-újratervezésre kell készülni.
A ViDA bevezetésével az adóhatóság szerepe látványosan átalakul: nem pusztán új kötelezettségeket ír elő, hanem olyan digitális szolgáltatásokat is tervez kialakítani, amelyek a mindennapi folyamatokat egyszerűbbé és átláthatóbbá tehetik.
NAV által tervezett szolgáltatások
A NAV szerepe is bővül, új digitális szolgáltatásokkal: archiválási megoldás, továbbfejlesztett és tervek szerint ViDA-kompatibilis, ingyenesen elérhető ingyenes számlázóprogram, modern számlatovábbítás, adatszolgáltatás-visszamutatás, ViDA–OSA konverzió, valamint XSLT-alapú számlamegjelenítés.
Az adóhatóság jelenlegi tervei szerint a fentiekben ismertetett új metódusú e-számlázást minden adóalany ki tudja majd próbálni 2028 év elejétől, azonban fontos kiemelni, hogy a határon átnyúló ügyletek esetén 2030. július 1-jével, míg a belföldi ügyletek esetén 2035. január 1-jével válik kötelezővé. Ugyan ezek a határidők még nagyon távolinak tűnnek, a szükséges technikai és folyamat fejlesztésekre érdemes minél előbb felkészülni.A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere.